Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)
Kovács Béla: Középkori vámok és vásáros helyek Heves megyében • 15
KÖZÉPKORI VÁMOK ÉS VÁSÁROS HELYEK HEVES MEGYÉBEN A termelőerők és a munkamegosztás fejlődése folytán a XIII. század második felében mind az egyházi, mind a világi nagybirtokon kialakult a kézműves jobbágyok rétege. Ezek már nem naturális gazdálkodást folytatták, hanem ipari termékeikből a szolgáltatások levonása után felesleges áruval is rendelkeztek. Ennek következtében az egyszerű termékcsere helyett megjelentek az áruforgalom kezdeti formái is. Egy egy nagyobb településen, elsősorban a birtokközpontokban kialakultak a piachelyek. Idő- és térbeli állandóságuk kedvezett az adott település gazdasági fejlődésének, és megindította, illetve elősegítette a mezővárossá, várossá alakulás folyamatát. 1 Heves megyében is ez volt a fejlődés útja. Az egri püspöki székhely, a pásztói cisztercita, a kompolti és poroszlói bencés monostorok, a szarvaskői és kistályai latinus telepek, vagy a Csobánkák gyöngyösi birtokközpontja olyan vonzással rendelkeztek, amelynek eredményeképpen környékükön piachelyek alakultak ki. A helyi kereskedelem megindulásával együtt járt a vámhelyék kialakulása is, hiszen a birtokosok a piacokra, vásárokra menő kereskedők árui után szedett vámokból jövedelemhez juthattak. A városok és a városiasabb jellegű települések eleinte a kereskedők által használt kikötő, komp vagy rév használatáért szedtek díjat. Ez volt az ún. naulum, a vízivám. A vásárhelyekre vezető utak és hidak, illetve a vásárhely használatáért a telonium-nak nevezett szárazvámot szedték. A feudalizmus korai időszakában uralkodói jog volt ugyan a vámszedés, de ezt a jogot igen gyakran eladományozták az egyházi és világi nagybirtokosoknak, később főleg a városoknak és mezővárosoknak. Kisebb királyi haszonvétel (regale) volt a vásártartási jog is, amelyet a vámjogokhoz hasonlóan adományozott az uralkodó. A kialakult és véglegessé vált piacok, vásárok és vámok, vagy a nagyobb folyókon levő átkelőhelyek más természetföldrajzi tényezőkkel együtt meghatározták a megye fontosabb útvonalait is. , A továbbiakban a középkori Heves megye területén lévő helységekből azokat tárgyalom, amelyekben heti- és országos vásárokat tartottak. Felsorolom a mezővárosokat még abban az esetben is, ha okleveles adat15
