Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)

Kovács Béla: Középkori vámok és vásáros helyek Heves megyében • 15

tal nem bizonyítható vásár- vagy vámtartási joguk, hiszen jellegükből eredően egy-egy kisebb körzet gazdasági központjai voltak. A felsorolásba néhány olyan helységet is belevettem, amelyek a középkorban nem tartoztak ugyan Heves megyéhez, de határterületi fekvésük miatt a megye gazdasági életében szerepet játszottak. (Ezek közül néhány község 1570 és 1876 között a törvényesen egyesült Heves és Külső-Szolnok vármegyék területén volt, néhányat a legújabb kori területrendezések során más megyékből a jelenlegi Heves megyéhez, egyes volt Heves megyei községet más megyéhez csatoltak.) ABÁD (Abádszalók) A Tisza bal partján fekvő, ma Szolnok megyéhez tartozó községnél a folyón a középkorban fontos átkelőhely volt. Az abádi rév első említését Anonymusnál találjuk, aki szerint a Tomaj nemzetség ősi szállásbirtoka a kemeji részektől a Tiszáig terjedt, ahol az ő korában az abádi rév volt. Az abádi révnél temették el I. István király idejében a pogány hitében megmaradó Thonuzoba besenyő vezért is.

2 1251-ben a rév jövedelméről már említés történik.

3 Az átkelőhely fontosságát bizonyítja az a peres ügy, amelynek során Zsigmond király előtt 1395. április 14-én megjelent Losonczi István volt bán és panaszt emelt Poroszlói Hancskó fiai János és Jakab mesterek ellen, akik elvették azoknak a holmiját, akik nem a poroszlói réven keltek át a Tiszán, hanem az ő abádi révjén. Ilosvai Leusták nádor 1395. május 8-án kelt oklevelében részletesen tárgyalja a per lefolyását. Eszerint a Hancskó-fiak annak bizonyítására, hogy Abádon soha sem volt rév, bemutatták azt az oklevelet, amelyben Drugeth Miklós nádor előtt a Losonczi Dénessel perben álló Miklós pécsi püspök I. Lajos király 1347. évi oklevelére hivatkozott. Ebben neki és testvérének, Mátyás királyi miiesnek — (ennek magtalan halála esetén másik testvérüknek Zauon-i Herricus fiának Valteriusnak, ennek gyermektelen halála esetén nővérük fiának Hancskónak) — adta a király Poroszló királyi birtokot a Tiszán lévő révvámmal és útvámmal együtt, elrendelve, hogy Poroszló és Várkony között senki sem állíthat révet. Losonczi Dénes a másik peres fél I. Lajos király 1349. november 1-én kelt oklevelét mutatta be, amelyben engedélyezte az abádi rév helyreállítását, mert a király Drugeth Miklós jelentése alapján megbizonyosodott róla, hogy ezen a helyen régi időtől kezdve volt révvám. A fentiek alapján azonban Drugeth Miklós nádor úgy döntött, hogy az abádi révet eltörölte, és elrendelte Miklós püspök beiktatását a poroszlói vám jogába. A Hancskó-fiakkal szemben Losonczi István bán IV. Béla király 1251-ben kelt oklevelére hivatkozott, amelyben már az abádi rév jövedelmeinek felosztásáról esik szó. Ilosvai Leusták nádor végső ítéletében ezeket mérlegelve megszüntette Drugeth Miklós ítéletének érvényét és az abádi rév elsődleges jogosságát ismerte el.

4 16