Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)

Kohajda László: Heves vármegye pecsétje és címere • 5

A továbbiakban ez maradt a megye címere még Külső-Szolnok vármegye leválása után is, mert Magyarország ezer éves fennállása tiszteletére tartott megyei díszközgyűlési jegyzőkönyv címlapját is az 1837-ben leírt címer díszíti.

3

'

1 Természetesen a pecsét köriratáról Külső-Szolnok vármegye neve lemaradt. Gyakorlatilag tehát az 1940-es évek végéig Heves vármegye az 1837-ben királyi adomány levéllel megerősített címerét használta a hivatalos eljárás során. A három legkorábbi címeres pecsétet Szederkényi Nándor „Heves vármegye története" című művében rajzban leközölte. A legkorábbi címeres pecsét ábrázolásában lényegében ugyanazt a címerrajzot mutatja be, ami az 1563-as eredeti pecséten látható, csak a gólya lábánál lévő halat nem ábrázolta. Mindez valószínűleg abból fakad, hogy Szederkényi kezébe a kutatás során egy kopott pecsétlenyomat került.

3ü Ez abból is látszik, hogy az eredeti 1563-as pecsét tizes helyiértékű évszámát kipontozva 5 formában közli. Ugyanezen adatokat a Borovszky Samu által szerkesztett monográfia is átvette, és a pecsét évszámaként — Szederkényire hivatkozva — 1553-at mond. Továbbá azt is közli, hogy Külső-Szolnok vármegyével történt egyesüléskor a megye címerét megváltoztatták.

36 Az eddig ismert legrégebbi címeres ipecsét — az eredeti szerint — 1563-as keltezésű. Heves vármegye és Külső-Szolnok vármegye egyesítését pedig az 1569. évi 52. te. rendelte el azzal, hogy „ .. . jövőre Külső-Szolnok vármegye részére Heves ... vármegye szolgáltasson igazságot".

37 Tehát a két megye csak 1570. január 1-én egyesült. A megyeegyesítés így nem érintette a címert, mert az 1563-as pecsétet használták az egyesítés után is, és a megye későbbi címeres pecsétjének is ehhez hasonló volt a rajza.

38 A több példányban megtalált 1614-es címeres pecséteket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Szederkényi munkájának III. kötetében bemutatott rajz itt sem ábrázolja az eredeti pecséten jól látható halat.

39 Az 1684-es pecsét Szederkényi által közölt címerképén ismét nem ábrázolták a halakat, és a rangkoronát sem rajzolták pontosan, mert az eredetin öt, itt pedig kilenc ágú látható.

40 III. A megyei címer első színes ábrázolása 1724-ben keletkezett, amikor Dévay András Heves vármegye aljegyzője az általa festett, vagy festetett színes címert beköttette a megye közgyűlési jegyzőkönyvébe, és mellé egy hexameteres verset írt a címer alakjainak magyarázására/

11 A latin nyelvű vers szövege a következő: „En est insignis pietate Ciconia campo Ex viridi portans Serpentem passibus aequis, Ut nocuos tollat colubres, dispereat anguis, Unica Serpentis maneat prudentia pullis. Sic Gladii Comitatus Heves de Jure nocivos Plectit, et innocuos pascitque fovetque Corona. 9