Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)

Kohajda László: Heves vármegye pecsétje és címere • 5

Pendula quare tamen duplex latét Uva sub umbra, Forte ut designét, duo quod sint corpore in uno: Heves cum Szolnok uniti isti Comitatus, Sic reor; ast pedibus quare haecce Ciconia cdlcat, Non potius rostro dulcissima pabula gustat? Mentibus ut nostris dictum vetus inserat illud: Dulcia non meruit, qui non gustavit amara."

42 A festett címer egy zöld mezőn álló gólyát ábrázol, amely az egyik lábával szőlőfürtöt tart. A csőrében kígyó van. A címerpajzs barokkos formájú, fölötte egy ötágú rangkorona. A címerpajzs körül kronosztikon, amelynek szövege: „non Latét Inslgne CoMItatUs De heVes et eXterlore szoLnok." A kronosztikon szövegéből kiemelkedő — az eredeti rajzon pirossal festett — betűk római számokként felfogva összegükben kiadják a címer festésének évszámát: MDCLLXVVIIII = 1724. Az ábrázolások között kell megemlítenünk a megyeháza homlokzatán és a Fazola-kapuban látható címereket is, amelyektől természetesen nem követelhető meg a teljes hitelesség, hiszen művészeti alkotásról van szó. így nem feltűnő, hogy a XVIII. század második felében készült művészi címeréken nincs ott a hal úgy, mint az ekkor hivatalosan használt megyei pecséten. A XIX. század közepén olyan címerképeket is festettek, amelyeken címerállatként a gólya, a kígyó és a hal mellett egy vagy több teknősbéka látható. Mivel ilyen címert hivatalos okmányon nem találtunk, a teknősbéka rajzát csak a címerfestő fantáziájának, és díszítési kedvének tudhatjuk be."'

3 IV. A címerképek jelentését nem ismerjük és talán sohasem fogjuk tökéletesen megismerni, mert azok a források, amelyekből a címerképek jelentésére nézve valamit találhatunk, nagyobbrészt ellentmondanak egymásnak. Bizonyára néha volt oka annak, hogy valamely címerkép belekerült a címerpajzsba. Nagyon sokszor viszont a címerfestő pillanatnyi kedve határozta meg, hogy milyen mesteralakot vagy címerképet alkotott. Mindezek ellenére a heraldika hanyatló korában minden áron magyarázatot akartak adni az alakok és képek jelentésének. Általánosan elfogadott jelentése nem volt sem a mesteralakoknak, sem pedig a címerképeknek, így ki-ki a saját felfogása szerint értelmezte azt/'

4 így tette Dévay András vármegyei aljegyző is, amikor a címerrajz mellé a fentebb leírt hexameteres verssel magyarázza a címer alakjainak jelentését. Szerinte a gólya az Igazságot, illetve az igazságszolgáltatást testesíti meg azáltal, hogy elpusztítja a kígyót, amely a rossz és a gonosz jelképe. így hasonlítja össze a gólyát Heves vármegyével, mert a megye is pallossal sújt a gonoszra, a jót pedig koronával jutalmazza. A XII. században élt Hugó de S. Victore szerint „A kígyók a bűnös gondolatokat jelentik, amelyeket a gólyák csőrükkel megölnek."

/l5 A kettős szőlőfürt — amely csak az 1684-es címeren látható először — Dévay szerint azt jel10