MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1985. július 2. - 1985. december 29.

49. doboz 1985. 07. 02. – 1985. 12. 29. - 756. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1985. december 17. - Oldalszámok - 756. őe. 2. o.

- 2 Barta Alajos elvtárs köszöntötte a végrehajtó bizottság tagjait, Horváth Árpád és Tarnai Dezső elvtársakat. Az Írásban megküldött napirendek és a kiosztott javaslat tárgyalását javasolta, mellyel a végrehajtó bizottság egyetértett. 1. napirend Dr.Balogh Béla elvtárs nem kiegészíteni akarta az előterjesztést, mert az tartalmazza, amit el akartak mondani, inkább magáról a vállalatról kivánt néhány szót szólni, hogy abban a gyöngyösi gyárat az elvtársak jobban el tudják helyezni. A vállalat 1982-ben alakult a kormány határozata alapján. 4500 fővel dolgoznak, ebből 2500 fő Gyöngyösön, 2000 fő pedig Budapesten. A vállalati profilról elmondta: döntő hányad, az árbevétel 60 %-a mikroelektronikai alkatrész, ennek túlnyomó részét Gyöngyösön készitik, mintegy 20 % árbevétel az a gépprofil, amely egyre inkább tolódik a robotok, hedlerek , mechatronika felé. Az árbevétel kb. 20 %-a Budapesten jelenik meg, igen nagy egyedi értékű számitógépekkel vezérelt elektromos mérőkészülékek gyártásában, melyek egyedi értéke 1 millió rubel. A vállalatnak két készáruértékesitő helye van, Gyöngyös, Budapest. A két gyár elszakíthatatlan kapcsolatban van, a félvezető eszközök tervezése, fejlesztése, elemgyártás Budapesten, szerelés, mérés Gyöngyösön . A Mikroelektronikai Vállalat teljes innovációs lánccal rendelkezik, kutatás, fejlesztés, értékesités, és ez különisen nagy feladatot ró többek között a gyöngyösi gyárra. A gyöngyösi gyár szerepe óriási, nagy is volt és marad is. A mikroelektronikai kormányprogram súllyal az elmúlt öt évben Budapestre esett. Nem jelenti azt, hogy a gyöngyösi gyárban nem volt érzékelhető hatása és nem jelenti, hogy 1986-tól kezdve nem lesz még erősebb hatása. A VII. ötéves tervben Gyöngyös kerül előtérbe, majd ismét Budapest az elemgyártás vonatkozásában. Konkrét tervek vannak a gyöngyösi gyár fejlesztésére 1986-87-re központi program és saját erő szempontjából is. A táblázat utolsó két sorában a nyereség szerepel vállalati szinten és gyári szinten. Vállalati szinten tipikusan alacsonyabb a gyári szinten lévőnél. Arról szólt, hogy ez mit takar. A nyereség gyári szinten közgazdasági értelemben fogalmazva fedezet és nem nyereség. Ez azt jelenti, hogy az a fedezeti eredmény, amit a gyöngyösi gyár elér, nem tartalmaz néhány olyan tételt, amit egy vállalatnál nyereségszámításnál figyelembe kell venni. Pl. természetesen nem tartalmazza, milyen elszámolási áron kerül hozzá Budapestről a chip. A gyár belső átadás-átvételében az árakat ugy állapítják meg, hogy önköltséggel adják át, általános költség között számolják el. A félvezető vertikumban az átlagos nyereség-százalék 8, a gépeknél magasabb, 25-30 %, hozzátartozik ehhez, hogy eltérőek az értékesítési helyek. A félvezető alkatrészek zömmel Magyarországon, a gépek a szocialista országokban, elsősorban a Szovjetunióban kerülnek értékesítésre . L t«*» [