MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1981. július 7. - 1981. december 22.

41. doboz 1981. 07. 07. – 1981. 12. 22. - 652. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1981. november 24. - Oldalszámok - 652. őe. 13. o.

- 13 Virág Károly elvtárs szerint az SZMT és az ágazati megyebizottságok együttműködését a fő dolgokban, a fő politikai kérdések realizálását illetően jónak minősíthetjük. E mellett el kell mondani, hogy a részkérdésekben az együttműködés elmarad az igényektől és a lehetőségektől is. Talán azért választották az együttműködés értékelésének azt a módját, hogy a korábbi időszakhoz viszonyitott jelzőt használnak a jelenlegi állapot megitélését illetően. Eredményesebb, egységesebb, magasabb szinvonalu stb, ha a korábbi negativ helyzethez viszonyitjuk. De most nem ezt a negativ helyzetet elemzzük, nem egyértelmű tehát mit jelent ez a viszonyitási alap. Lényegesnek tartja, hogy ugy az SZMT-nél mint a szakmáknál az utóbbi 2-3 esztendőben alapvető szemléleti változás van az együttműködésre való kölcsönös törekvést illetően. Ehhez a változáshoz a szakmák központi bizottságai, szervei lényegesen hozzájárultak. E mellett még mindig elemeiben megtalálható, hogy az SZMT ülésein a szakmák képviselői esetenként -"pályán kivülről" foglalkoznak egyes kérdésekkel, birálják az SZMT tevékenységét, nem érzékelve, hogy az SZMT belőlük is áll, részesei a tevékenységnek. Megfogalmazzák, hogy az SZMT segitse a szakmák tevékenységét, de konkrétan ne follyon abba bele. Előfordul, hogy erre a megfogalmazásra néhányszor az SZMT okot is ad. A részkérdésekbe való konkrét beavatkozás helyett feltétlenül szükséges az érdemibb, tartalmasabb tevékenység az SZMT részéről, különösen a határozatok végrehajtásának ellenőrzését, számonkérését illetően. Az anyag kicsit megkerüli az együttműködés problémáit, azoknak a gazdasági tényezőknek a mélyebb elemzését, amelyek hátráltatják a munkát. Egy-egy mondattal ugyan van utalás ezekre, pl. az együttműködés hatékonysága eltérő, nincs mindig közös érdemi fellépés, alapszervezeti munka irányitása. Kérte Lévai elvtársat, ne legyen az SZMT ezekben szemérmes a saját munka vonatkozásában, másrészt a szakmák, az együttműködés jobbátételében, meg kell fogalmazni a problémákat önmaguk és a szakmák felé is. Pl. a káderkérdéseknél, ne személyes szimpátia határozzon meg egyik-másik kérdést, vagy azt, hogy a szakmák tevékenységét hogyan itélik meg. De fordítva is, a szakmák hogyan itélik az SZMT tevékenységét, döntéseit. Olyan dolgokban is célszerű előrelépni az SZMT-nek, hogy a káderek nevelésében kölcsönösen következetesebbek legyünk. Delenleg elképzelhetetlennek tartja annak megvalósítását, hogy egy szakma területén kinevelődött jó káder - aki vezetésre alkalmas - átkerüljön más szakmához. Az is elég nehéz volna, hogy az SZMT valamelyik munkatársát szakmához vezetőnek tenni. Ezek a kérdések arra hivják fel a figyelmet, hogy javitsuk a saját munkát, tevékenységet, de a szakmáknál meglévő gondolkodást is. * Horváth Árpád elvtárs a jelentés erényeként eralitette, hogy az SZMT és a megyei bizottságok együttműködését szervezeti oldalról jól bemutatja. Az együttműködés konkrét formáit, módjait jól érzékelteti. A párt számára azonban sokkal inkább az együttműködés tartalmi kérdései, összefüggései lennének izgalmasabbak. rHevesmsőyei 1