MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1979. január 9. - 1979. június 26.

36. doboz 1979. 01. 09. – 1979. 06. 26. - 573. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1979. január 9. - Oldalszámok - 573. őe. 3. o.

- 3 Saját példájukra utalt, az integrált áramkör gyártásának problematikájára. Az Izzó - természetesen az Állami Tervbizottsággal egyetértésben - feladatul tűzte maga elé, hogy a Magyar Népköztársaság gazdaságában ellátja a híradástechnikai ipart ezen eszközökkel a szerelés, méreés vonatkozásában, később pedig teljes egészében. Számtalan helyről van érdeklődés, és van opoziciós felvetés, hogyan néz ez ki. A felvetők jelentős része az előbb emiitett módon szeretné látni, tisztán látni hogyan munkálható ez ki. Sok bonyolult ellenható tényező hatására alakult a helyzet olyanná, amilyen. A témával összefüggésben elmondotta, hogy a 45 milliárdban az Izzó által igénybevett hitelek is szerepelnek, és a megvalósítás is. Ha komplexen nézzük, a következő a helyzet: az Izzó - az ipari nagyvállalat - ebben az évben 100 millió dollár tőkés bevételt tervezett, ehhez kb. 31 millió dollár tőkés importot. Ez azt jelenti, hogy a bevétel harmadrészéért vásárol tőkés importcikkeket. Ez helyes és jó gazdaságpolitikai manőver az egyensúly javitása érdekében. Az integrált áramkör gyártásnál magas az anyaghányad, szinte teljes egészében tőkés import, de a helyzetbe belefér. Van gond az értékesítéssel, az anyag utal rá, ha nem is konkrétan erre. Azért van gond, mert a magyar felhasználók sajnos vonakodnak a magyar termékek felhasználásától. Példának a Finomszerelvénygyárt emiitette: a Finomszerelvénygyár a SZTAKI-val kifejlesztettek egy ipari robot tipust. Ezt az Izzó megvásárolta, továbbfejlesztette és eladják a Szovjetunió számára televiziós képcsőgyáraknak, kb. 6oo db-ot. Magyarországon egyetlen ilyen irányú igény nincs. Tehát miközben vannak fejlesztések, amelyeket tulajdonképpen a gazdaság számára a jövőbe mutatóan fejlesztünk, a ma felhasználói nem mi vagyunk, hanem a demokratikus országok egy része. Tőkés országban még nem sikerült értékesiteni. Azt szeretnénk, ha hazánkban használnák ezeket. Az integrált áramkörrel kapcsolatban hasonló a helyzet, kifogásolnak, méregetnek a hazai vállalatok, a tőkés országokból vásároltat viszont egy-egy-ben beipitik. Tehát nem egyszerű kérdés a saelektiv iparpolitika megvalósítása, az újra való ráállás, sok gáncsoskodás van, a magyar felhasználók idegenkednek a magyar áruktól. Véleménye szerint a jelentés összeállítása nehéz kérdés elé állította az osztályt, koncepciózus feladat menetközbeni értékeléséről van szó, elegendő adat áll is és nem is rendelkezésre, de objektive az anyag megvilágítja a jelenlegi helyzetet. Davasolta a jelentés elfogadását. HB«J megyei Levéltár