MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1976. július 13. - 1976. december 28.

31. doboz 1976. 07. 13. – 1976. 12. 28. - 507. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1976. július 27. - Oldalszámok - 507. őe. 12. o.

Heves megyei UvéHáf I - 3 A szocialista brigádmozgalom tudatformáló hatását és eredményességét tükrözi az a tapasztalat is, melyszerint az elmúlt időszakban növekedett a dolgozók közéleti aktivitása, a társadalmi célokkal és gondokkal való azonosulás is. Kedvezőnek Ítélhetjük meg ebből a szempontból a szakszervezeti választások, az országgyűlési, tanácsi választások során a munkások által tanusitott aktiv részvételt és megnyilvánulást a közéleti és nemzetközi eseményekre való reagálást, és a társadalom gondjait enyhitő mozgalmakat; - a mezőgazdasági betakaritási munkák segitését, - a lakó- és munkahely szépitésében való részvételt, - a gyermekintézmények épitésére tett társadalmi munkafelajánlásokat /a IV. ötéves terv során a három várost figyelembevéve az ilyen jellegű társadalmi munka értéke meghaladta az 50 millió forintot/, - az internacionalista érzések fejlődését kifejező sikeres vietnámi műszakokat, - a társadalmi haladást akadályozók és a háborút szitok elleni tiltakozásokat. A dolgozók nevelését nemcsak a jól megalapozott és végrehajtott feladat szolgálja, hanem a társadalmi, erkölcsi és anyagi elismerés is. E területen is jelentős volt a fejlődés, mert a mimkaverseny eredményeinek nyilvánossága a kiemelkedő kollektívák és egyének népszerűsítése példamutató volt a többi dolgozó számára. A nevelés erejével hatott megyénk szervezett dolgozóira az a munkasiker sorozat is, amelynek elismeréseként 1974. és 1975. években 50-55 vállalat és üzem kapott íaagasszintü kitüntetést, ugyanakkor évenként 5 ezer fő lett kiváló dolgozó. A munkaversenynek szakmánként változó volt a formája, a célja és az eredménye. A szakszervezeteknél gondot okozott az a körülmény, hogy a szakszervezetek egyrészt a nevelés eszközei, de egyben a tagság a nevelésnek alanya is. Más volt a nevelés célja és módszere az értelmiségi dolgozók körében és más volt a munkások körében. A nevelésnek a differenciált célját és módszerét azonban nem mindig sikerült megfelelő összhangban meghatározni. . / .