MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1971. március 2. - 1971. december 21.
22. doboz 1971. 03. 02. – 1971. 12. 21. - 378. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1971. augusztus 31. - Oldalszámok - 378. őe. 51. o.
-. 7 - • " A vállalatoknál elkészültek az uj kollektív szerződések és törzsgárdaszabályzatok, aaélyek igen sok eddigi hiányosságot pótolnak. Megyénk gazdasági egységeinek többségében a szocialista brigádmozgalraat megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben részesitik. Néhány vállalatnál tapasztalható, hogy a gazdasági vezetés nem ismerte és nem használta fel a mozgalomban rejlő lehetőségeket, /Heves megyei Állami Építőipari Vállalat./ A műszaki gazdasági vezetők személyi érdekeltségét jelentősen befolyásolja a hatékony prémiumgazdálkodás. A prémiumok leggyakoribb formája az éves és a célprémium, attól függően, hogy tartós vagy kampányszerű feladat megoldásához alkalmazzák. Egyes helyeken kie^ gészitő jövedelemnek szánják, de mind ritkábban. /Qualitál Könnyűfémipari Feldolgozó Vállalat/ Kiértékelése ós kifizetése nagyrészt követi a gazdasági feladat teljesítését, ezért sokkal hatékonyabb ösztönző, mint a nyereségrészesedés. A mezőgazdasági üzemekben a prémiumrendszer igen változatos. A teljesítménybérben dolgozók premizálására jellemző, hogy közvetlenül kapcsolódik valamilyen tényleges eredményhez /előirányzottnál magasabb terméshozam, többlet árbevétel stb./. A célprémium alkalmazása valamennyi tsz-ben megtalálhatS. Legelterjedtebb forma, hogy a px^émium-f eltételeket brigádonként határozzák meg. A közvetlen vezetők premizálása a brigádátlag alapján történik, az üzemi vezetők prémiuma pedig a termelőszövetkezet ^P összbevétele alapján fizetésük százalékában van meghatározva. Előfordul olyan eset is, hogy a premizálási rendszer nincs részletesen kidolgozva, a közgyűlés által nem ismert, nem közérthető és a pénzügyi tervben csak egyösszegben meghatározott mutatószámként szerepel, A nyereségrészesedés a kollektív érdekeltséggel a legszorosabban összefügg, ezért igyekeztek megyénk gazdasági egységei a leghatékonyabban felhasználni ösztönzési célokra. A szabályozók és a vállalati nyereségvolumen változás következtében csökkent a nyereségrészesedés 1969-ben és 1970-ben 1968-hoz viszonyítva. Ez alól egy-két ágazat kivétel /szövetkezeti kereskedelem, KTSZ-ek/. A nyereségpremizáltak köre viszonylag szűk, csak a nyereséget komoly mértékben befoí£ lyásolókra korlátozódik. Azon vállalatoktól eltekintve, amelyeknél nagymérvű volt a nyereségcsökkenés, a nyereségprémium megfelelően egészitette ki a jövedelmet a korábbi évek szintjére. r^smé^ e> \
