MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1971. március 2. - 1971. december 21.
22. doboz 1971. 03. 02. – 1971. 12. 21. - 378. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1971. augusztus 31. - Oldalszámok - 378. őe. 52. o.
- -8 A megye nem mezőgazdasági termelő ágazataiban a foglalkoztatottak bérszínvonala /átlagkeresete/ kivétel nélkül emelkedett. Ez a növekedés a foglalkoztatottak jövedelememelkedésének fő forrása. Legjelentősebb bérnövekedést az építőiparban hajtották végre. Legkevésbé az ipari ágazatban növekedett a bérszínvonal. Ennek elsősorban az az oka, hogy a bérszinvonlafejlesztés fedezetét nyújtó részesedési alap nem megfelelő ütemben növekedett. Az előzőekben jelzett ágazatokban kivétel nélkül a bérszinvonalszabályozás van érvényben, mindenhol pozitívan hatott a foglalkoztatottságra. Ez az életszínvonalra igen komoly mértékben hatott, de csak azoknál a családoknál, ahol uj munkavállaló családtag volt, A foglalkoztatás ^^ felfutásával párhuzamosan nem mindenhol történtek belső üzemi in^ tézkedések, amelyek az uj belépők hatékony foglalkoztatását elősegítették volna;, II, A pártszervek és szervezetek gazdaságpolitikai tevékenysége az anyagi érdekeltség elvének érvényeistésében A megye ipari és mezőgazdasági üzemei pártszerveinek és pártalapszervezetéinek gazdaságpolitikai tevékenységét az anyagi érdekeltség el^^ vének érvényesítésében azok a törekvések jellemzik, amelyek a jelen^^ leg rendelkezésre álló eszközök és lehetőségek felhasználásával minél gazdaságosabb termelést, a meglévő munkaer'ővel való legcélszerűbb gazdálkodást, a munka hatékonyságának, a termelékenység további fokozásának megvalósítását célozzák. A munka alapját azon intézkedési terv képezi, amely tartalmazza az adott év legfontosabb gazdasági, politikai feladatait, A pártszervezetek többsége aktivan résztvett az üzemi tervek előkészítésében. Az alapszervezetek több helyen a gazdaságvezetést a termékösszetétel, termelésszerkezet megváltoztatására, helyes kialakítására ösztönözték, segítették a megfelelő normák kialakítását, a hatékonyabb bérezés megvalósítását. Elősegítette a pártszervezetek, gazdasági vezetők és tömegszervezetek eredményes együttműködését az uj kollektív szerződések kidolgozása. Egyre jellemzőbb az a helyes gyakorlat, hogy a kollektívát érintő gazdasági és jövedelemszabályozási döntéseket megelőzik az alapszerrHevesmegve' 1 1 1 Le ÍÉ!Ü!_—J
