MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1971. március 2. - 1971. december 21.
22. doboz 1971. 03. 02. – 1971. 12. 21. - 372. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1971. május 25. - Oldalszámok - 372. őe. 10. o.
Oláh György elvtárs rámutatott, hogy az általános tapasztalatokat a jelentés jól foglalja össze, azonban egy-két pontosítás szükséges. A cserélődés a tanácstagok eseteben az anyagban szereplő "több mint 3o %" kifejezés helyett tudunk pontos képet adni: 33 %• A jelentésnek nagyobb súllyal kell megfogalmazni, hogy az 1971-es választások az összes előző választásokat felülmúlták politikai hangulatában, aktivitásban, nyugodtságban. A pártszervek és szervezeteink higgad magatartást tanúsítottak - nem volt zaklatás. Összességében sikerült érvényesíteni azt a gondolatot, hogy a szavazás nem verseny, hogy nem az a legfőbb előny, ha a szavazás gyorsan befejeződik. A myugodt munka alapja és forrása az önkéntes aktivitás volt. Szükséges viszont néhány részkérdést a jelentkező gondok közül megfogalmazni. Egyik leglényegesebb gond, amivel küzdünk, hogy nem látszik még kellően folyamatosnak és előrelátónak, időben is előkészitettnek a javaslatok összeállítása, előkészítése, a képviselő és tanácstagok esetében. Túlsók marad arra az időre, amikor már a javaslatokat elő kell terjeszteni. A jövőben menetközben folyamatosan - a ciklus ideje alatt - jobban kell foglalkozni azzal, hogy ki hogyan dolgozik, a javaslatokkal pedig egy évvel ^^ előre készülni, azokat több variációban elkészíteni és mindenütt válto^P zásra is készen állni. Az előkészítés nem korlátozódhat arra azidőszakra, amit belső előkészítésnek nevezünk. Az 1-2 hónapos előkészület nem tükrözhet kellő gondos munkát, ezért egyik-másik javaslat igen nehezen állja ki a választők kritikáját. Céltudatosan jó előre kell elkészíteni a javaslatokat. A hatáskörök a képviselők jelölése esetében nincsenek hozzáigazítva az egyéni választókerületekhez. A képviselők jelölése esetében a járási, városi pártszerveknek, a népfrontnak, a tanücsi testületeknek feltétlenül önálló szerepet kell kapniuk ugy, hogy a megyének csak jóváhagyó, szelektáló szerepe legyen. Nem véletlen, hogy a legtöbb gond a kiválasztásnál, a képviselők esetében jelentkezett, ott, ahol a testületek bevonása nem történhetett meg. A megyei tanácstagokra és képviselőkre érvényes - ha nem is alapvető jelenség, de tapasztalható volt, hogy egyes esetekben nem ott történt a jelölés, ahol legszilárdabb az illető bázisa. Ez régóta általános köve^^ telmény, a demokratizmus szélesedésével azonban ennek jelentősége nagyobb, ^P mint a korábbi időszakban. A tájékoztatás hiányosságáról kettős értelemben lehet szólni. Mindenek előtt hiányzott a pártközvélemény előzetes tájékoztatása, előzetes konzultálás a párttagsággal, holott a pártközvélemény előzetes figyelembevétele feltétlenül szükségszerű. Az eddigi gyakorlat szerint a jdőltek népszerűsítése csak a jelölés után folyt, holott célszerű lenne a jelölés előtt a javaslatba hozott személyek népszerűsítése. Szükséges már a jelölőgyülések szervezése során megfelelő közhangulatot kialakítani azok mellett, akiket javaslatba akarunk hozni. Ha a javaslat kiállja a választók kritikáját nem kell félni attól, hogy előzetes népszerűsítés történt. A jelölőgyülések levezetése is az eddigieknél nagyobb feladatot jelent, a követelmények növekedését azonban nem vettük eléggé figyelembe. Ahogy a szintek emelkednek, a követelmények ugy növekednek a községi, városi képviselői jelölések esetében. A személyek kiválogatása, felkészítése nem kellő pontossággal történt. A Hazafias Népfront által kiadott forgatókönyv sem volt teljesen helyes, hiszen ellentétbe került az útmutató a kettős jelölés elvével, a vagy - vagy alapon történő szavazás zavart okozott. A módosítás indokolatnak látszik, mert a valóságos helyzethez közelebb kell hozni, a konkrét politikai követelményekhez kell igazítani. Pl, Levezető elnök igy is felteheti a kérdést: Ki ért egyet azzal, hogy mindkettő jelölt legyen?
