MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1971. március 2. - 1971. december 21.
22. doboz 1971. 03. 02. – 1971. 12. 21. - 372. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1971. május 25. - Oldalszámok - 372. őe. 11. o.
Nem kellőén tisztázott az a kérdés, hogy a párttagok esetében kell-e valamelyik szervnek a hozzájárulása a jelölés vállalásához. Javaslat: ha spontán merül fel a jelölés, akkor az a pártszerv térjen vissza és utólag foglaljon állást, amelyiknek hatáskörébe tartozik. Ha kizáró ok nincs, akkor értsen egyet, ha kizáró ok van, ezt meg kell mondani a vá-. lasztóknak. Tisztázandó, hogy mely pártszervnek legyen joga az előzetes és az utólagos állásfoglalásban: megyei párt-végrehajtóbizottságnak a megyei tanácstagok; városi párt-végrehajtóbizottságnak a városi tanácstagok; a községi tanácstagok esetében a járási párt-végrehajtóbizottságok foglaljanak állást. A jelölőgyüléseken problémaként jelentkezik, hogy gyakran nem azok végzik a jelölést, akik az adott területen választók. Legáltalánosabb példája ennek, hogy egyik körzetből átmennek a másik körzetbe és ott befolyásolják a jelölést. Javasolja megvizsgálni jogszabályilag is valamelyest szigoritani a részvételi lehetőséget a jelölőgyüléseken azért, hogy azok végezzék a jelölést, akik az adott területen választanak. Erre a szervezéskor nagyobb gondot kell forditani. Az előkészités időszakában az adminisztrációs szakaszra szánt idő hosszabbítása látszik ésszerűnek. ^h A kettős jelölések esetében nem az a dolog lényege, hogy a kettős jelölés nem kötelező, hanem az, hogy a demokratizmus nemcsak ott érvényesül, ahol kettős jelölés van: ott is érvényesül, ahol a választók azt mondják, hogy nekünk egy jelölt tökéletesen elég - ez ugyanolyan demokratikus. Az állampolgároknak a kettős jelöléshez való viszonya bizonyos mértékben módosult, korábban vonakodva vállalták, hisz nyilvánvaló, hogy egyikük nem került megválasztásra. A mostani választások során többen vállalták a kettős jelölést. A meg nem választás, bukással egyenlő felfogás, nem olyan erős mint korábban. A meg nem választott személyt, hogy ez ne jelentsen társadalmi bukást, továbbra is foglalkoztatni, aktivizálni kell. Tanácsolja, hogy a, községi kétmenetes választásokat, mivel nem váltották be azokat a reményeket, amelyeket hozzáfűztek, egymenetessé, illetve egyszerűbbé kellene tenni. A jelölőgyüléseken felszólalók számát tekintve, legmagasabb a községi, kevesebb a városi, a megjsi és legkevesebb képviselői jelölések esetében. Ez szoros összefüggésben van a választók számával. A képviselői jelölések • esetében a jogszabályban rögzitett két jelölőgyülés nem elégiti ki az igényeket, több jelölőgyülésre sran szükség. Az aktivitás kérdésében sajátos ellentmondás tükröződik. Községekben közelebb állnak az emberek egymáshoz szubjektive, városokban egymás ismerete összahasonlithatatlanul gyengébb fokon áll. Dr.Havellant Ferenc elvtárs a választásról szóló jelentéssel egyetért. Az anyag hely3sen, a tényleges valóságot rögziti. A szavazás eredménye egyértelmű kiállást jelent a párt politikája mellett, A tapasztalatok alkalmazása, a tervszerű káderpolitika, a személyi kérdésekben a politikus állásfoglalás kell hogy jellemezze az egyik választástól a másik választásig tartó időszakot. A választás időszakában el kell érni, hogy a jelölt személyeket megismerje a párttagság, A jelölésre nem kerülő személyek munkáját helyes lenne értékelni és vele is közölni, hogy bár munkáját elvégezte, de a funkciójával járó feladatoknak nem tudott eleget tenni. A párhuzamosság csökkentésére való törekvés nagyon helyes, csak következetesebben kellene alkalmazni azért, hogy ne ugyanazon személy legyen egyszerre két, vagy több választott testület tagja. Törekedni kell a testületekben a hivatali dolgozók számának csökkentésére,azért, hogy a testületeket ne uralják a hivatali dolgozók, hanem rendeltetésüknek megfelelően szolgálják ki a testületeket.
