MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1969. július 1. - 1969. december 16.

19. doboz 1969. 07. 01. – 1969. 12. 16. - 333. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1969. december 2. - 8. Javaslatok: tájékoztató jelentés a Heves Megyei Állami Erdőgazdaság és feldolgozó üzemek összevonásáról - Oldalszámok - 333. őe. 43. o.

A fogyasztói árszínvonalat vizsgálva megállapítható, hogy az I* félév során szabadáras cikkeknél a téli készlet magas ára miatt /pl& téli alma/ és főleg a zöldség-gyümölcs későbbi je­lentkezésének következtében az lé félév során mintegy 15 $-kal emelkedett* Július, augusztus, szeptember hónapban a fogyasztói árszínvonal a bázis szint alatt alakult, s a kedvezőbb termés /főleg téli alma és burgonya/ következtében éves szinten várha­tóan az elmúlt évi alatt alakul és egyes cikkeknél eléri az 1967 évi szintet. Negatívumként emlithető meg, hogy főleg primőr vagy hiánycikkeknél az áru utjának rövidítéséből adódó értékesítési költség csökkenése nem jelentkezik a fogyasztói ár osökkenésében és ilyen esetben a termelőszövetkezetek a fogyasztói árakat kitartják és a felvásárló szervek is magas ™ árrést realizálnak* Pozitiv tapasztalat azonban, hogy a kibontakozó verseny miatt esetenként az árrés már csökkenő tendenciát mutat /pl* a MÉK vállalat a terven felüli árrés 80 $-át szerződésben is vállal­ja visszatéríteni/* - Az export értékesítésnél a legfontosabb számokat a 2. &z* mellékletben mutatjuk be. A melléklet szerint megállapítható, hogy mezőgazdasági exportunk jelentős. Az elmúlt évhez viszo­nyítva csökkenést mutat a konzervipari és vetőmag exportunk ki­A sebb mórtékben, az előbbinél a felvásárlásnál mutatkozó keve­sebb árualap? az utóbbinál a szűkülő exportpiac az ok* • A husipari export növekedését elősegítette a nagyobb árualap* a kedvező export értékesítési lehetőség. A zöldség-gyümölcs export növekedését pedig a jobb termés és a HUNGAROFHu'Oíí közvetlen export bonyolítása is. - A feldolgozó iparral rendelkező felvásárló szervek felé való értékesítésnél egyre inkább jellemző, hogy azok közbeiktatott szorv nélkül közvetlen a termelőgazdaságokkal állnak kapcsolat­ban. Ezek a vállalatok megtették az első lépést a vertikális kooperáció kialakítására. Pl* a Heves megyei Állatforgalmi és Husipari Vállalat termelést elősegítő intézkedései, vagy a

Next

/
Thumbnails
Contents