MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1967. október 10. - 1968. június 18.
16. doboz 1967. 10. 10. – 1968. 06. 18. - 279. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1967. november 9. - Oldalszámok - 279. őe. 3. o.
3 Hazai Béla elvtárs: Az anyagban lévő fő kérdések helyesek. A terjedelemmel kapcsolatosan; a PB anyagok - s ez PB anyag lehessenek 15~2o oldalasak, mert ha ennél rövidebb, akkor ezzel csorbítanánk a vb jogát. Az anyagban markánsabban kellene fogalmazni, hogy milyen a párt értelmiségi politikája, az értelmiség anyagi helyzete, mely alapot jelent a politikai munka milyenségéhez. Az értelmiség egészének tudata növekvő ütemben fejlődik. A helyzet javulása és a tudat formálása folytán cselekvésük is egyre pozitivabb. Aktivitásuk növekedése három területen tapasztalható: a munkában, a közéletben és az önképzésben. Az anyag helyesen tárgyalja a munkásosztály és az értelmiség kapcsolatát. Helyes volna jobban kiemelni az értelmiség társadalmi szerepét lebecsülő nézetek veszélyességét annál is inkább, mivel az értelmiség társadalmi szerepe növekszik. A fő arányok bemuta^ tására szükséges volna az anyaghoz egy-két olyan számadat, amely d bemutatná pl. az értelmiségen belül a párttagok és pártonkivüliek arányát, a pártiskolai végzettséget, a közéleti tisztségviselést és egyebeket. Az értelmiségiek csoportjának vizsgálatánál az egyes csoportokban mélyebben be kellene hatolni. Pl. a műszaki értelmiség, a legfiatalabb értelmiség - mert megyénkben korábban nem volt ilyen. A humán értelmiség egy része viszont régi képzettségű értelmiség. Meggondolandó,*hogy a kategorizálást hármas formában csináljuk-e, igy műszaki, humán és természettudományos kategorizálás. Ugyancsak helyes volna kitérni olyan problémákra, hogy a pártszervezet milyen módszerekkel, milyen eszközökkel dolgozik az értelmiségi területen. Hibának tartom, hogy nem mutatja be a jelentés az értelmiség anyagi szintjét. Helyenként ugyanis vannak gondok, más helyen viszont a jövedelem tulzottsága okoz gondot. Pl. az 1 milliós lakásépítés. A feladati résznél jónak tartanám a tartalmi felsorolást, •azonban be kellene mutatni, hogy alapvetően külső és belső tényezők szabják meg az értelmiség helyzetét, melyek nagyrészt objektívek, s az objektív oldal mellett mélyebben kellene bemutatni a szubjektív tényezőket. Jobban ki kellene munkálni a módszereket, mint pl. a rétegmunka, az aktivista tanácskozások, vagy hogy a pártoktatásban hogyan forditunk külön figyelmet az értelmiség rétegeire. Többet kellene foglalkozni az alapszervezeti munkával. A 3. oldal utolsó mondatában a helyreállítás helyett véleményem szerint azt kellene irni, hogy javítani kell. Mudriczki János elvtárs t A jelentéssel egyetértek. Az értelmiség' aktivitását mutatja, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok 3o %-a értelmiségi. A munkásosztály és értelmiség kapcsolatánál igen döntő a műszakiak és a munkások kapcsolata. A mindennapi nevelő munkában nagyon fontos, hogy ne legyen ellentét köztük, ezért foglalkozni kell az uj mechanizmus által bevezetésre kerülő jövedelmezőségi rendszerrel. Sok gondot okoz, hogy a fiatal értelmiség anyagi dotálása nem megfelelő, szinte segédmunkási szinten van. Véleményem szerint is a pedagógusoknál tapasztalható . Heves megyei Levéltár
