MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1967. október 10. - 1968. június 18.
16. doboz 1967. 10. 10. – 1968. 06. 18. - 279. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1967. november 9. - Oldalszámok - 279. őe. 4. o.
V * legnagyobb fejlődés, bár ez a fejlődés nem egyértelmű, mert pl. a napi problémákkal való foglalkozást nem tartom megfelelőnek a pedagógusoknál sem. Véleményem szerint a műszaki értelmiség többet olvas a napi feladatokkal kapcsolatosan. Az egészségügyben nem tartom megfelelőnek az etikai helyzetet. 1 terület felelősei sem következetesek e kérdésben, ugyanis sokszor elsikkadnak még a feltárt visszaélések is. Sok problémát látok iskolarendszerünkben a munkára neveléssel kapcsolatosan. Az oktatómunkát nem kapcsolják össze a munka szeretetére való neveléssel, melynek következtében az iskolákból kikerülő fiatalok első kérdése, hogy milyen irodát biztosítanak számára. Sipos István elvtárs ; A jelentést jónak tartom. Az elvi általánosításokat konkrétabb példákkal kellene szemléltetni. Az érI telmiség egészének értékelésében a szocialista jellemzők domi• nálnak. A fő kérdésekben az értelmiség zöme mellettünk áll. Azonban itt az alapkérdésekről van szo és ez sem problémamentes. A még mellettünk álló értelmiség esetében sem problémamentes, pl, a hazafiságot is inkább az ösztönösség jellemzi náluk. Az értékelő részben hangsúlyozni kellene, hogy javitani kell az élettel való kapcsolatukat, mely nem megfelelő. Pl, az orvosok jelentős részének kapcsolata az élettel a rendelőt, a presszót, a lakást és évente egyszer Olaszországot jelenti* Problémák vannak a pályaválasztás tekintetében is. Tudatosan irányitani kell a megfelelő arányokat, főleg azért, hogy munkás és paraszt fiatalok fussanak értelmiségi pályákra. Egerben pl, egészségtelen jelenség, hogy egész orvos-dinasztiák alakulnak ki, akik gyermekeiket el sem tudják képzelni más pályán. A 9« oldal d/ pontjának utolsó mondata leszűkíti a kispolgári tendenciák okát. Ugyanis ez csak egyik ok. Ihhez hozzá kell É| tenni a kapitalista irányzat objektiv hatását. A kispolgári tendenciáknál általában a kapitalizmus és nemcsak a múlt kapitalizmusa az ok. A 13, oldal d/ pontjánál: véleményem szerint arról van szó, hogy szervezett keretek között nem jelentkeznek a különböző irányzatok, azért, mert az Íróknak nincs szervezetük a megyében, de az értelmiség és az olvasók között jelentkezhetnek ezek az irányzatok, Pekete Győr Bndre elvtárs: A jelentéssel egyetértek. Nem tartom viszont reális értékelésnek, hogy az agrárértelmiség nem vesz részt a népnevelésben, mert nálunk pl. a mezőgazdasági jellegű előadásokat ők tartják és ez pedig a népművelési munka része. Az agrárértelmiség munkája az utóbbi években kezd kibontakozni, mert a dolsozó parasztság most kezdi elismerni szerepét. A községi vezetőknek meg kell birkózni a falusi értelmiség hozzá nem értésével és magába zárkózottságával. Ugyanis lényegében nem ismerték a nagyüzemi gazdálkodást, nem ismertek olyan nagyüzemet, amely példa lett volna előttük, ezért több esetben aíalu r—— I ^es megyei { ' leycltár [
