MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1967. október 10. - 1968. június 18.
16. doboz 1967. 10. 10. – 1968. 06. 18. - 279. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1967. november 9. - Oldalszámok - 279. őe. 2. o.
1/ Pálinkás Ferenc elvtárs: Az anyagot jónak tartom, azonban kissé terjengős, nem eléggé olvasmányos. A VB anyagoknál általában kezd szokássá válni a terjengősség, ezért ebben az anyagban is tömörebben kell fogalmazni, Többször ismétel, túlmagyaráz. A ténymegállapítások, számok mögötti lényeget viszont jobban meg kell mutatni, mert éppen az értelmiség és a pedagógusok között fordul elő legtöbb ellenséges tevékenység. Sokszor előfordul, hogy a kommunista pedagógusok sem mernek kiállni igazuk mellett, Éppen ezért a feladati részben ennek nagyobb súlyt kell biztosítani, A pedagógusok összetételében a nők aránya miatt nem látok sok okot az idegeskedésre. Meg': kellene vizsgálni részletesebben a birói utánpótlás problémáját. Az utánpótlással bajok vannak, mert még 75 éves birák is működnek, A 12. oldal b/ pontját helyesnek tartom, w Sramkó L ászló_ elvtárs: Az anyag jó. Jobban meg kellene mutatni a falusi és városi értelmiség elet- és munkakörülményeiben lévő lényeges különbséget. Magán a falusi értelmiségen belül is lényeges különbségek vannak, pl. az orvos és az agrármérnök között. Amikor is az agrármérnökkel senki sem törődik, az orvost szinte mindenütt kompletten berendezett lakással várják. Az értelmiség aktivitását mutatja, hogy járásunkban a párttitkároknak mintegy 2o %-a értelmiségi, A kommunista értelmiség egyöntetűen példamutató, s inkább túlterheltség mutatkozik, melynek következtében pl, a pedagógusok közt a szakmai képzettségnél visszaesés mutatkozik, A társadalmi munkát nem végzők kizárólag csak szakmai képzettségüket fejlesztik, s ez sokszor még vezetőket is megtéveszt, A jutalmazás rendszelében figyelembe, kell venni a társadalmi munkavégzést. Felül kell vizsgálni a megterhelést és azt csökkenteni kell. Az agrárértelmiség elé nem lehet •egyértelműen olyan követelményt állitani, mint pl, a pedagógusok elé, de a jelenleginél többet lehet tőlük követelni} aktivitásukat bonyolítja különleges helyzetük is. Ők a termelőszövetkezetekben beosztottak ? munkájukat mindenki kritizálhatja, mig más értelmiségi dolgozókat csak a közvetlen vezetőjük. Az anyagi megbecsülés jónak mondható, természetesen szakmai igénybevételük is nagy. Az erkölcsi megbecsülés azonban még nem megfelelő. A társadalmi tevékenységbe jobban be kell őket vonni, főleg az uj mechanizmusban. Az egészségügyi értelmiség visszaél különleges helyzetével, ami erkölcsileg es politikailag is káros. Pl, a hevesi fogász a betegeket arra agitálja, hogy magánbetegként jobb fogat tud részükre csinálni, "agy pl. Német dr. csupán lakásépítésre 1 millió "'forintot költött. • Az anyag az 5. oldalon foglalkozik a strukturális problémákkal. Itt ki kellene fejteni olyan problémákat is, mint a túlzott fluktuáció és a képesités nélküli nevelők nagy számának negativ hatása. Az anyagban ugyancsak foglalkozni kellene, hogy mennyiben megoldott az értelmiség különböző rétegeinek politikai képzése.