MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.

12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 223. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. szeptember 28. - Oldalszámok - 223. őe. 16. o.

•v ... > •'/'"" v Igy bizonyos fokig az ügyek: tárgyalásánál függetlenítve van az elnök, mert a megbízatása teljes egészében a szakszervezet és vállalatvezetés javaslata következtében a Területi Munkaügyi Döntőbizott- ság megbizatása folytán jön létre, Ezen felül-figyelembe kell vennünk azt, hogy a munkaügyi döntőbizottságok 1965. január 1-től a Mt., módosítása következtében nagyrészt ha._ tóságokként működnék, nem pedig egyeztető bizottságokként, ami azt jelenti, hogy a munkaügyi vitákban nagyrészt végérvényesen döntenek,' mint pl. kártérítés, fegyelmi elbocsátás, áthelyezés, felmondás, stb. A munkaügyi döntőbizottságok kialakításával kapcsolatosan.megemlítést kivánok még tenni arra vonatkozóan, hogy az elnök és elnökhelyettesen kivül egy-egy személyt a vállalatvezetés, valamint a szakszervezeti bizottság delegál a három tagú munkaügyi döntőbizottságba. Ettől eltér a .Területi Munkaügyi Bor,főbizottság összetétele', mivel itt a munkaügyi A miniszter, valamint a S'IOT, által kinevezett elnökön kivül további két tagot a Szakszervezetek Megyei Tanácsa delegál a tárgyalások idejére, és igy alakul ki a három tagú munkaügyi döntőbizottság. Az a meglátásom, hogy a szakszervezetek, valamint a vállalatvezetések által javasolt elnök és elnökhelyettesekre vonatkozóan az összetétel nagyrészt megfelel az előirt törvényes rendelkezéseknek, mivel döntően.az eddig is jól működő személyekre tettek javaslatot, ami azt jelenti, hogy csupán két vállalatnál,, illetve állami szervnél tettek jogászra javaslatot, hogy az legyen a vállalaton belül működő munkaügyi döntőbizottság elnöke, amit a Területi Munkaügyi Döntőbizottság nem hagyott jóvá, és igy kért u,i személyekre javaslattételt, ami meg is történt. A kijelöléseiméi az a megállapításom, hogy a gyakorlat figyelembevétele mellett legtöbb helyen adminisztratív dolgozókat jelöltek elnöknek és elnökhelyettesnek - ami ez előtt is megvolt - arra való hivatkozással, hogy az elnök a leiratok elvégzésében nagyobb gyakorlattal rendelkezik, viszont a további két tagot közvetlenül a fiA zikai dolgozók közül jelölték ki, vagyis az intézményeknél és állami ^ szerveknél ügyintézők közül. A munkaügyi döntőbizottságoknak a kapcsolatuk a Területi Munkaügyi ' Döntőbizottsággal, a szakszervezeti felügyeleti szervekkel és az ügyészséggel jó, mivel számtalan esetben megkeresést alkalmaznak ugy a TMDB. felé, mint a Szakszervezetei: Megyei Tanácsa felé, ha egyes ügyekben szükséges a részletesebb tájékoztatás. Az oktatás területén a megyénken belül valamennyi munkaügyi döntőbizottsági tag a Mt, módosításával kapcsolatosan oktatásban részesült,.ahol tájékoztatást kaptak az ügymenetek s; oályos elintézésére vonatkozóan a törvényes rendelkezések betartása mellett. / A Mt. módosítása következtében - mint ismeretes - a munkaügyi döntőbizottságok feladatával kapcsolatosan főleg három fejezet foglalkozik, ': vagyis a Mt. III. fejezete, XI. fejezete^ valamint XVII. fejezte. Igy ennek következteben a munkaügyi döntőbizottságok feladata megkönnyült, mert ezen fejezeteken belül több elvi állásfoglalás is a törvényerejű rendeletbe bele van foglalva, amivel ugy a vállalatok munkafegyelmének a megszilárdítása, tervteljesitése, egyéb feladata mint a

x dolgozók érdekvécelme biztositva van. Az uj rendelkezések iránt - érthetően - nagy az érdeklődés, mivel - természetes dolog - mind a dolgozók, mind a vállalatok részéről számos értelmezésbeli és egyéb probléma vetődik fel, .lapjainkban a' munkaerőhelyzetre elsősorban a munkaerőhiány a jellemző, és ez hat

e Hevas nsag^; j LevéÉr [