MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.

12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 223. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. szeptember 28. - Oldalszámok - 223. őe. 17. o.

i Hatására igen nagymértékben megnő üt a"munkahelyet változtató és ennek következményeként az indokolatlanul kilépő dolgozók száma, Ez a helyzet csak súlyosbította a gazdaságvezetés munkáját, vagyis a nép-j gazdasági tervek teljesítését, . igy feltétlenül indokolt volt a Bit. módosításának bevezetése, mi szerint a dolgozók felé bizonyos fokú .kedvezményeket vehettek be, de ezzel együtt, ha indokolatlanul távoznak el az egyik vál alattól a másikhoz, azon esetben több a-meg- ,.: s -oritás, mint az cl érvényben lévő jogszabályokban volt, A munkafegyelem megszilárdítása területén a módositott Mt. több lehetőséget adott a vállalat-, üzem-, hivatal- és intézményvezetők részére ugy, hogy a dolgozók felé a legcsekélyebb szabálytalanságok miatt is nevelő hatású vagy súlyosabb büntetéseket is kiszabhatnak. Ezen a téren az a tapasztalatunk, hogy a vállalatvezetők élnek is ezen jogukkal, mivel a párt- és kormányhatározat alapján a vállalatok előirányzott terveiket csak akkor tudják teljesiteni, amennyiben a vállalat£ és intézményeken belül a munkafegyelmet megszilárdítják, A vállalatoknál,, valamint intézményeknél működő munkaügyi döntőbizottságok által kiadott I. fokú határozatok f, évben az. ujrendszerü munkaügyi döntőbizottságok kialnkitása következtében megalapozottabbak, mivel nem következhet be - mint az előző években volt -, hogy döntés nélkül szavazategyenlőség következtében,terjes rbették fel az egyes ügyeket a TEB-hez. k A megalapozottabb I. i„Lu határozatok inkább na yobb vagy egész ki5 esi üzemelőiéi jönnek létre-, viszont a középnagyságú üzemeken belül már kevésbé olyan m'egkl pozottak az I. fokú határozatok. Nagyobb vállalatoknál,, pl. mint a Einomszerelvénygyár, Mátraaljai Szénbányászati Tröszt - üzemeit is beleértve, Egyesült ír zőlámpa és Villamossági Rt. Félvezető és Gépgyára vagy a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat 30.'sz. Gyárán belül és a Heves megyei Állak"i mi Építőipari Vállalatnál működő munkaügyi döntőbizottságok által ki9 adott I. fokú határozatok megalapozóztak voltak. Ez döntően abból is' adódott, hogy a munkaügyi döntőbizottságok részletesebben foglalkoztak a benyújtott feliebbe késekkel .'és. csak a bizonyitött tények után. adták ki I. fokú határozatukat, amely határozatok legnagyobbrészt 'II. fokon sem lettek megváltoztatva, mert akár a dolgozó, akár a vállalatvezetés nyújtott be fellebbezést, olyan uj tényállást nem tudtak felmutatni, aminek következtében az I. fokú határozatot meg kellett volna változtatni. A jelzett vállalatoknál a határozatok több mint 85 %-a megalap róttak voltak. Amig az elmondott vállalatoknál lévő munkaügyi döntőbizottságok jól működtek, addig f. évben izo^í kevés olyan vállalat, is van a megye területén, amelyeken belül sem a vállalat- vagy intézményvezető intézke- / dése, sem az I. fokú hatávjzat nem volt megalapozott, aminek következtében az I. fokú határjzauokat meg kellett yálto-ztatni. Ez részben abból is adódott, hogy a ;...u;J,::aügyi döntőbizottságok nem kapták meg a • ' kellő támogatást, vaj cl* az fmsz- -;k vonalán az ig elnökök a munkaügyi döntőbizottság üln'.kie felé olyan kijelentést^'tettek, hogy lehe, tőleg az intézkedésük... t ha yják helyben. Itt feltétlenül meg kell említeni a Karácsond és Vidéke Körzeti Emsz-t, és a Gyöngyös•és Vidéke Körzeti Pmsz-t, ahol a érvényességet kevésbé tartották be, A fentieken kivül meg kell még emliteni a Borsod megyei Tejipari Vállalat egri Kirendeltsé

0 vezetőjét, aki ugyancsak a kiadott felmondásokat olyan személyekkel szemben alkalmazta, akik a telepvezető ellen fel1 LwéMr I