MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. január 7. - 1964. október 27.
11. doboz 1964. 01. 07. – 1964. 10. 27. - 179. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1964. február 4. - Oldalszámok - 179. őe. 16. o.
r •' Szigorúan bizalmas: '< • Készült; 22 példányban j Eger* 1964 jan. 29 25/1/3/HE/Kné . J e 1 e n t é _s a termelőszövetkezeti tagok anyagi ösztönzését elő segitő módszer ek tapasztalatairól A Megyei Párt YB. 1963 jan, 22-én megtárgyalta az anyagi ösztönző módszerek tapasztalatait és határozatot hozott azok továbbfejlesztésére" és alkalmazására. Ennek alapján a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 52/196$ számú határozatában meghatározta a termelőszövetkezetek részére az 1963 évben alkalmazásra javasolt anyagi ösztönző módszereket. Ezen határozatot megküldte a járásoknak s a járási szervek ezek és saját tapasztalataik alapján járásuk területére kidoltozták a javasolt módszereket, amelyeket a termelőszövetkezeti vezetőkkel megtárgyaltak. ™ Ezen módszerek helyes alkalmazása következtében az elmúlt évben is a termelőszövetkezeti tagok időben és megfelelő minőségben végezték el a növényápolási és betakarítási munkálat oltat, A termelőszövetkezeti tagok - a tervezettnél magasabb - termésátlagok következtében a növénytermelésből megfelelő jövedelemhez jutottak, ugyanakkor az áruértékesítési tercüket is általában teljesiteni tudták a termelőszövetkezetek, kivétel a kenyérgabona és több termelőszövetkezetben a zöldség. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek alkalmazták az anyagi ösztönző módszereket, annak ellenére, hogy kiesés következett be kenyérgabonából, mégis növénytermelési bevételi tervüket általában teljesiteni tudták, sőt több termelőszövetkezet tul is teljesítette. Pl. a •nagykökényesi Rákóczi termelőszövetkezet, amelynél l,2oo.ooo Ft-os kiesés következett be kenyérgabonából, a tervezett 4o Ft-os munkaegy- , seggel szemben 5o Ft-ot osztott, az egy tagra tervezett I6.000 Ft-os jövedelemmel szemben pedig 18.600 Et-ot osztott. Ugyanakkor 600.000 0 Et-ot tartalékolt. Megállapítható ennél a termelőszövetkezetnél is, hogy a többletbevétel a magasabb termésátlagok következtében azoknál a kultúráknál volt, ahol az anyagi ösztönző módszereket helyesen alkalmazták^ mint pl. a cukorrépánál, ahol 60 mázsával, a kukoricánál pedig lo mázsával volt nagyobb betervezett termésátlagnál az átlagtermés. Ugyanakkor burgonyánál, amelyet a hagyományos munkaegység módszer alkalmazásával müveitek a betervezettnél. 3o mázsával, mig a napraforgónál 4,5 mázsával alacsonyabb átlagtermést értek el. A zárszámadási közgyűlés ugy döntött ebben a termelőszövetkezetben, hogy az 1964-es gazdasági évben ezeknél a kultúráknál is alkalmazni fogják az anyagi ösztönző módszereket. A termelőszövetkezeti vezetők és tagok is mindjobban meggyőződnek arról, hogy az anyagi ösztönző módszerek helyes alkalmazása eredményesen hat a termelés fejlődésére is; Pl. az egri járásban az 1962-os évi zárszámadási Összesítő alapján 6.027.000 Ft összeget kaptak a termelőszövetkezeti tagok premizálás cimén. Ez az összeg elt/zetes becslések alapján az 1965-as gazdasági évben meg fogja haladni a lo millió Ft-ot. : ^ Heves megyei \ I LeróSfér
