MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. január 7. - 1964. október 27.
11. doboz 1964. 01. 07. – 1964. 10. 27. - 179. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1964. február 4. - Oldalszámok - 179. őe. 17. o.
te Az anyagi ösztönző módszerek alkalmazása az állattenyésztés terén a javulás ellenére sem fejlődött megfelelően. A meglévő lehetőségeket a termelőszövetkezetek egy része még az elmúlt gazdasági évben sem használta ki* Több termelőszövetkezetnél a termelőszövetkezet vezetősége elzárkózott a javasolt' ösztönző módszerek alkalmazásától, felvetődött, hogy ha az anyagi ösztönző módszereket alkalmazzák, akkor az állattenyésztésben dolgozó tagok feltétlen megkövetelik, hogy az állattállonány részére szükséges elhelyezési, takarmányozási és almozási problémákat /amelyek : még részben fennálltak/ a termelőszövetkezetek vezetősége oldja meg. Felvetődött az is, hogy az állattenyésztés területén dolgozók, mivel egész évben dolgoznak, igy is az átlagosnál több munkaegységet tudnak teljesiteni, tehát a jövedelmük az átlagosnál magasabb és ezt minek növeljék még prémiummal is. \ Az elmúlt év megfelelő szálas, és abraktakarmány-teraése, valamint a férőhelyek további bővitése ma már lehetővé teszi, hogy ténylege9 sen a nagyüzemi módszereknek megfelelően tartsuk és tenyésszük a termelőszövetkezetekben az állatokat. Véleményünk szerint ma már nincs alapvető akadálya annak, hogy az anyagi ösztönző módszerek alkalmazása az állattenyésztés terén is elterjedjen. Sz annál is szükségesebb, mivel a jelenlegi szaporulat és súlygyarapodás eléggé alacsony és igy a termelőszövetkezetek egy részében az állattenyésztés még nem gazdaságos. A fcakarraányféleségek rendelkezésre állnak, mégis termelőszövetkezeteink egy része az I. féléves áruértékesitési tervét állattenyésztési termékekből nem tudja teljesiteni, mivel megfelelő hízósertés alapanyag nem áll rendelkezésre, ugyanakkor a meglévő tehénállomány tejtermelése is igen alacsony. Nagyon fontos az I. félévbon az áruórtékesitési tervek teljesítése az állattenyésztési termékekből, mert lényegében ebben az időszakban beV^teli forrást csak ez biztosit a termelőszövetkezetek ré• szere. Éppen ezért feltétlen szükséges, hogy az anyagi ösztönző módszerek az állattenyésztés területén alkalmazást nyerjenek, hogy igy a magasabb tejhozam, az ittatásos borjunevelés bevezetésével •megtakarított tejmennyiség növelje az árutej-hányadót, ugyanakkor a hízósertéseknél csökkentse a hizlalás! időszakot és a termelőszövetkezetek jobb daraértékesitést érjenek el. T-ovábbra is javasoljuk,' hogy a fogatosok és a segédüzemág területén dolgozó traktorosok és gépkezelők részére nagyobb mértékben alkalmazzák az anyagi ösztönző módszereket. A vezetők részére is ugyn ugy mint az előző években, szintén javasoljuk az anyagi ösztönző módszerek alkalmazását. Feltétlen fontos, hogy különösen a termelést közvetlen irányitó mezőgazdasági szakembereket érdekeltté tegyék a termelőszövetkezetek a hozzájuk tartozó terület gazdálkodási eredményének minél magasabb szintre történő emelésében. Az 1963-as gazdasági évben megyénk területén a termelőszövetkezetek a főbb növényeknél az alábbiak szerint alkalmazták a különböző anyagi ösztönző módszereket; \ Heves fWHW** \ - . /
