MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. január 7. - 1964. október 27.
11. doboz 1964. 01. 07. – 1964. 10. 27. - 187. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1964. május 26. - Oldalszámok - 187. őe. 35. o.
1 ' . 2^ A gazdaságpolitikai tanfolyamok ipari tagozatánál voltak olyan' kérdések, hogy miért van külön vállalati és népgazdasági érdek. A technika és termelés tekintetében jobban kellene ismertetni a világszinvonalat a dolgozók körében is, Vagy, hogy a hiánycikkek keletkezését miért nem lehet helyes tervezessél megszüntetni. Az^ ipari termelés szerkezetének korszerűsítése oimü témánál igen élénk viták voltak* Felvetődtek olyan kérdések, hogy mi lesz a mas országoknak átadott termékek eddig beruházott állóeszközeivel, cél-gépeivel. Vagy miért'nem mondtunk le á sok nyersanyagot igénylő cikkek gyártásáról^ pl. a MÁV kocsikról. Sok helyen elhangzott az ipar átszervezését vállalati összevonások szükségességét helyeslő vélemény, azonban az ezzel kapcsolatos feladatokat korábban kellett volna iaár elkezdeni és fokozatosan végrehajtani. Annál is inkább, mivel a kapkodásnak már sok káros következményét észleltük. Jó néhány kérdés vetődött fel a nemzetközi munkásmozgalommal,,a KGST-vel ? a közös bankkal, a közös vagonparkkal kapcsolatosan. Pl, a gyöngyösi járásban helyenként nem helyeslik, hogy a szako^ sitás folytán a rádiógyártást átadtuk Bulgáriának, azonban az al~ katrészeket továbbra is mi gyártjuk. Többfelé nem értik, hogy miért nem dolgozzuk fel saját magunk a timföldet ahelyett, hogy a Szovjetunióba visszük. A Szovjetunió is azért dolgozza fel, mert ebből haszna van. Alkalmazhatnánk azt a módszert, hogy a Szovjetuniótól kapnánk energiát, melyért alaminiummal fizetnénk, ha ide- . haza dolgoznánk fel a timföldet. Sok kérdés volt a Szovjetunió és Kina viszonyával kápcsólatosani A vitákban keresik a ket párt közötti ellentét okát. Az elvtársak féltik a nemzetközi kommunista mozgalmat. Vannak olyanok is, akik attól tartanak, hogy a vita odáig fajul, hogy Kina elszakad a szocialista világrendszertől és a kapitalista országokhoz csatlakozik. Egyesek az ellentétek okát azzal magyarázzák, hogy azért • van mert a Szovjetunió nem engedi, hogy Kina atomfegyvert gyártson. Az embereket sokat foglalkoztatja a beké és a háború kérdése. Azonban megnyilvánulásaikból kitűnik, hogy biznak a szocialista fP rendszer erejében,'a Szovjetunióban, biznak abban, hogy a békét fenn lehet tartanie • . „ A termelőszövetkezetekben általában azon kérdések iránt-veit nagyobb •'érdeklődés, melyek valamilyen formában a gazdálkodást"érintetteké j Szinte^ mindenütt felvetődött, hogy hogyan lehetne mégol'dani az ország" gabona problémaját« Sokan nem értik, mi lehet -az oka- annak, hogy a felszabadulás előtt még felesleges gabonánk is volt, most pedig behozatalra szorulnak. "Vissza kellene szerezni a magyar föld becsületét", A gabona kérdés megoldását legtöbb helyen az agro-*- és gépi technika fejlesztésében látják. Több műtrágyát követelnek. Szinte mindenütt felvetődött az állattenyésztés fejlesztése, a takarmány ellátás nehézsége, különösen a háztáji állatállomány takarmányozása* Szederkénypúsztán pl. elmondják, hogy kénytelenek csökkenteni a háztáji állományt, mivel a takarmányozás nincs kellő mertékben megoldva annak ellenére, hogy véleményük szerint jobb munkaszervezéssel a takarmánygondokat el lehetne háritani, azonban jelen körülmények között nincs megoldva a közös állatállomány fejlesztése sem* Az anyagi ösztönző módszerek alkalmazásának módja körül sok vita volt, A gyöngyösi járásban amellett, hogy nagyobb részt megvannak elégedve a tsz-ekben folyó premizálási rendszerrel ? néhány községbei merültek fel kifugások 6 -,—
