MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. január 7. - 1964. október 27.

11. doboz 1964. 01. 07. – 1964. 10. 27. - 187. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1964. május 26. - Oldalszámok - 187. őe. 34. o.

n A téli tanfolyanok jelentőségét a járási pártbizottságok egyre inkább felismerik, elsősorban a pétürvásár;-.i,, egri és gyöngyösi • járások, jjg^ mái? r\om pluRz punknként kezelik e tanfolyamokat, hanem a termelőszövetkezetekben végzendő politikai munka egyik fontos formájaként

? melyet nagyon jól fel lehet használni a zárszámadások.. |eTŐkészitésere. _ íliba azonban, hogy a gyakorlatban nem tettek meg. mindent ezen oktatási forma lehetőségeinek kihasználására, A tanfolyamok 'nem voltak eléggé népesek, melyet az átlagos megjelenés bizonyit.. Nem az egész termelőszövetkezeti tagságot mozgósította, holott az lenne a helyes, ha főleg azon tömegeket vonnák be, akik f'egyebként nem aktiv résztvevői a politikai életnek. A pártoktatási formák közül .még népszerűek a gazdaságpolitikai tanfolyamok ipari és mezőgazdasági tagozatai, mert az itt tanult anyagot leginkább fel tudják használni a hallgatók munkaterületükön. A Marxizmus-leninizmus alapjai tanfolyamokra kissé jellemző volt az "elvieskedés". Szert a jövőben gondosabban kell ügyelni, hogy közelebb legyenek a mindennapi élethez. A KISZ oktatás; A KISZ bizottságok és szervezetek nagyon alapos munkát végeztek, hogy minél szélesebb ifjúsági rétegeket vonhassanak be az'oktatásba. E törekvés eredménye tükröződik a résztvevők számában. A tapasztalat viszont azt is mutatja, hogy nagyobb gondot kellett 'volna fordítani a színvonalra, az oktatás hatékonyságára. Ez évben a propagandisták közt nagy volt a fluktucáió, s emiatt több helyen nem tudott kifejlődni jo ifjjusági munkamódszerrel rendelkező propagandista, A tanfolyamokon általában felmerülő problémák: Sok vita volt a szocialista forradalomról. Néhányan ugy vetették fel, hogy a szocializmus épitésónek törvényszerűségei minden or4| szagra egyformán érvényesek, figyelmen kivül hagyva a nemzeti ~ sajátosságokat. Előfordult a'nemzeti sajátosságok^azonositása a nemzeti egység problémájával.* Felvetődött- olyan nézet is, hogy minden'forradalom, igy az ellenforradalom is előbbre viszi a fejlődést. Vagy, ha hazánkat a Szovjetunió nem szabadította volna fel, ugyan lett volna-e szocialista forradalom? Vagyis a Szovjetunió kezünkbe adta a hatalmat, igy nálunk lényegében nem is volt szocialista forradalom. Volt olyan nézet is, hogy a szocialista fórra- , dalom kizárólag csak fegyveres utón győzhet. A hazánk osztályhelyzétének alakulásával kapcsolatban helyesen értékelték a hallgatók a munkásosztály helyzetét, szerepet a társadalomban. Példákkal ilusztrálták a hazánkban végbement osztályszerkezeti vátozásokat, valamint az értelmiség helyzetét es szerepét. Megértették azokat a feladatokat, amelyek az ipar, a mezőgazdaság és a kulturális élet területén előttünk állnak a szocializmus felépítésének időszakában. A párt szövetségi politikájával kapcsolatban találkoztunk olyan megnyilvánulásokkal, ami arra enged következtetni, hogy sokan nem értik egész világosan. Ezt mutatja az olyan megnyilvánulás is, mint pl. "a párttagok háttérbe szorulnak a pártonkivuliekkel szemben", vagy "a pártonkivülieket jó munkahelyekre teszik, amíg a : bárttap'ók részére rosszabb munkahelyet biztosítanak kevesebb fize,téssel". Heves m§{pi • • - • Levéltár