MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. január 7. - 1964. október 27.

11. doboz 1964. 01. 07. – 1964. 10. 27. - 186. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1964. május 12. - Oldalszámok - 186. őe. 8. o.

• -'( / • ••''.'•> J Ebben az évben ft két járás 3t.o-3oo„ooo Ft

a eszeget kapott P fenti munkák f oly t-tá&árn^ . A vízrendezés, illetve víztelenítés i munkák alapján pl; a pétervasárai járás ez évben 800 kh

0 jóninőségü réti talajt fog művelésbe vonnia A gyenge termeiőszív et keze teltben az állattenyésztés, illetve állattartás színvonala igen riacany

a E munka megjavítására a tsz~ek fejlesztési tervet és intékzedésl tervet kész itettek^ Mind a számszerű^ mind a minőségi munka tekintetében az előrehaladás igen gyenge és lassú 0 A szarvasmarha létszám növelése tekintetében nem értünk el eredményeket

g sőt a gyenge tsz-ek átlagában is csökkent a létszám

0 Ennek oka volt a takarmány hiány és nem utolsó sorban a leromlott állományak a selejtezése. Azokban a gyenge termelőszövetkezetekben, ahol alapvetően elemezték a gyengeség tíkat és komolyan vették az állattenyésztés fejlesztését, •

ott egyik évről a násíkra ugrásszerű fejlődést tudtak elérni. Pl, a donoszlói Mátragyöngye , tsz-ben ahol a tejtermelésben 1962-ben az istálló átlag 3 „5 liter volt

s ez már 1963. évben 9 literre emelkedett és ez év tavaszán már 11 liter volt. Ezzel szemben a bodonyi Mátragyor gye tsz~ben ahol 1962-ben 2»5 liter volt az istálló;b'átlag, 1963, évben alig érték el a 3,5 litert. Ez év tavaszán valamit javult az eredmény, mert 4 c

5 * 5 lieter között van az átlag* Az állattenyésztés fejlesztésének egyik akadályozója volt a takarmánybázis biztonságos megteremtése, illetve az év? lő pillangós területek alacso ny arány á

0 Az elmúlt évben az intézkedések kapcsán mintegy 2 $-»kal emelkedett a pillangós területek aránya, ezévben pedig az előzetes adatok szerint mintegy 3,5 %-kal növekedett* Ezen a téren is a dgnoszlói Mátragyöngye, tsz jár az élen, ahol 1962«»ben csak 7o kh„ volt az évelő .pillangós területük;, ez 1963-ban mar 28o kh, beállott területre növekedette míg ez évben további 50 kh„ fővetésü területtel emelkedett c

. W*'-, Gyenge. térne lős % övet keze teink az elmúlt gazdasági évben a párt és takácsi szervek által javasolt anyagi ösztönzési módszereket már következetesebben alkalmazták^ Ez elsősorban a növényi termelés területén érvényesül a különbőzp százalékos és premizálási módszer be vezetés évelj, azonban az állattenyésztés minőség és hozamnövelése tekintetében javasolt anyagi ösztönzőket csak szórvány san alkalmaztál^ B tekintetben i

s a domoszlói Mátragy.mgye tsz járt az élen de erech ényes volt a munka az egerbaktai Dobó, pétervásárai Ezüst- .. ka 1 ász,, stb„ • tsz-elmél

e

. A gyenge tsz*ekben a gyengeség egyik lényeges oka a nem rjegf elélő irányítás és vezetés hiányából adódott* Ezen a terén is jelentős javulás • tör t^nt/mert a 5uo4*»es korm

c határozatok alapján összesen 49 fő szakvezető lett kihelyezve, melyből elnök 11

;J könyvelő 2o,és agronómus 18 fő„ Egy-egy gyenge tsz-re átlagban 2*1 fő szakember jUt

0 Kedvező" haiást váltott ki a vezető szerveknek az p javaslata^ hogy az " erősebb segítse a gyengét w mozgalom, melynek, alapján a nagyrédei Szőlőskert a domcszlóí Mátragyöngye tsz«>t a Vécs Rákóczi tsz

OS) a Idsnánai Hunyadi tsz^t^ és a szentdononkosi Bükkalja tsz a fedénesi Kossuth t3z#~t segítette,, De jó hatást váltott ld az is, - hogy a gyenge termelőszövetkezeti.-vezetők r'3 ztvettek az erősebb tsz* •ék zár szánadó és tervtárgyaló közgyűléseiken, r-—~—-r\ •'- - '"'"' ' • • ' '__