MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. január 7. - 1964. október 27.

11. doboz 1964. 01. 07. – 1964. 10. 27. - 186. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1964. május 12. - Oldalszámok - 186. őe. 9. o.

• ''•'> y Ebben az évben a két jó?ás 5oo~3oo„ooo Pt« Ua szeget kapott P fenti munkák f uly t".td&ór-n

0; A. vízrendezés, illetve víztelenítési munkák alapján pl; a pétepvásáftai járás ez évben 800 íái

e jóninőségü réti talajt fog művelésbe vonni 0

. A gyenge termeiőszcv etkezetekben az állattenyésztés, illetve állattartás színvonala igen rlacany

a E munka megjavítás óra a tsz-ek fejlesztési tervet ós intékzedési tervet kész itettek

e Mind a számszerü

v

, mind a minőségi munka tekintetében az előrehaladás igen gyenge és lassúo á szarvasmarha létszám növelése tekintetében nem értünk el eredménye ke t, sőt a gyenge tsz-ek átlagában is csökkent a létszám

0 Ennek oka volt a takarmány hiány és nem utolsó sorban a leromlott állományak a selejtezése

4 Azokban a gyenge termelőszövetkezetekben, ahol alapvetően elemezték a gyengeség okát és komolyan vették az állattenyésztés fejlesztését, #

ott egyik évről a másikra ugrásszerű fejlődést tudtak elérni. Pl, a domoHzlói Mátragyöngye . tsz-ben ahol a tejtermelésben 1962-ben az istálló átlag 3,5 liter volt

s ez mór 1963. évben 9 líterr® emelkedett és ez év tavaszán már 11 litfr volt. Ezzel szemben a bodonyi Mátragyo: gye tsz-ben ahol 1962-ben 2„5 liter volt az istállót'átlag, 1963, évben alig érték el a 3„5 litert. Ez óv tavaszán valomit javult az eredmény f mert 4 c

5 - 5 lieter között van az átlag

0 Az állattenyésztés fejlesztésének egyik akadályozója volt a takarmánybázis biztonságos megteremtése, illetve az év?lő pillangós t tenlletek alaca> ny aranyá

0 Az elmúlt évben az intézkedések kapcsán mintegy 2 $-*kal emelkedett a pillangós területek arány o.

f ez évben pedi, az előzetes adatok szerint mintegy 3,5 $-kal növekedett* Ezen a téren is a daiioszlői Mátragyöngye tsz jár az élen, ahol 1962»ben csak 7o kh, volt az évelő .pillangós területük;, ez 1963-ban már 28o kh, beállott területre növekedett^ mig ez évben további 5o kh<, fővetésü területtel emelkedett

c

. "•• Gyenge térne löszövetkezeteink az elmúlt gazdasági évben a párt és tanácsi szervek által javasolt anyagi ösztönzési módszereket már következetesebben alkalmazták,, Ez elsősorban a növényi termelés területén érvényesül a különbözp százalékos és premizálási módszer bevezetésévei

$ azonban az állattenyésztés minőség és hozamnövelése tekintetében javasolt anyagi ösztönzőket csak szórvány san alkalmazta* B tekintetben i

s a domoszlói Mátragy.mgye tsz járt az élen de erech ónyes volt a munka az egerbaktai Dobó, pótervásárai Ezüstkalász,? stb„ • tsz-olcnéle, ''• •. A gyenge tsz*ekben a gyengeség egyik lényeges oka a nem rjegf elélő irányítás és vezetés hiányából adódott* Ezen a terén is jelentős Javulás • tör t mt,. • mer t a 3uo4*»es korm

c határozatok

1 alapján összesen 49 fő szakvezető lett kihelyezve, melyből elnök 11* könyvelő 2o, és agronómus 18 fő,

3 Egy-egy gyenge tsz-re átlagban 2

C

1 fő szakember jUt

0 Kedvező" haiást váltott ki a vezető szerveknek az a javaslata^ hogy az " erősebb segítse a gy^gét B mozgalom, melynek, alapján a nagyrédei Szőlős kort a domcszló* Mátragyöngye tsz-t a Vécs Rákóczi tsz

os

, a Id-snánaí Hunyadi tsz<~t, és a szentdunonkoási Bükkalja tsz a fedémesi Kossuth tszíí-t segítette 6 De jó hatást váltott ld. az is, - hogy a gyenge termelőszövetkezeti, vezetők r^s ztvettek az erősebb tsz* ek zár számadó =s tervtárgyaló közgyűlései ken, r-—'-—~n °" • ° • i'Heves'iRcgyfl .