MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1963. január 8. - 1963. december 23.

10. doboz 1963. 01. 08. – 1963. 12. 23. - 153. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1963. január 22. - Oldalszámok - 153. őe. 4. o.

Szigorúan "bizalmas! Készült; 22 példányban Eper, 1953 .jaguár 15 • 25/1/4/HI/Kné Jelentés a termelőszövetkezeti tagok anyagi ösztönzését elősegitc módszerek z . tapasztalatairól Megyénk területén a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a mezőgazdasági üzemek kialakításával egyidőben nagy gondot fordítottunk az anyagi ösztönző módszerek bevezetésére, azok alkalmazására. Ezen módszerek alkalmazásával láttuk csak biztosítottnak - a megfelelő vezetés mellett - azt, hogy a termelőszövetkezeti tagok es családtagjaik a kezdeti időtől kezdve résztvesznek a termelőszövetkezeti .közös munkákban és igy a munkájuk alapján megfelelő jövedelmet tud a termelőszövetkezet a tagjai részére biztosítani. Ugyanakkor az állami és a sajáterőből történő beruházások alapján a termelési szintet emelni tudjuk, a mezőgazdasági nagyüzemek elé támasztott feladatokat meg tudjuk oldani, a munkákat időben és megfelelő minőségben el tudják végezni a termelőszövetkezetek. Az elmúlt év folyamán az előző évek tapasztalatai alapján az előző évektől eltérően most már megyénk összes járásainak és városainak területén alkalmazták az anyagi ösztönző módszerek valamely formáját. Voltak egyes termelőszövetkezetek, akik nem alkalmazták a javasolt- módszereket, a hagyományos munkaegység módszert alkalmazták, azonban ezen termelőszövetkezetekben is, mivel megfelelő munkaerő állt rendelkezésre, a munkálatokat megfelelő időben és minőségben elvégezték. I. A Megyei Párt és Tanács VB. az 1962 évre az előző évek tapasztalatai alapján elkészítette és megtárgyalta a javasolt módszereket.• Ezen módszereket végrehajtó bizottsági határozat alapján megküldte a járásoknak és a járási szervek ezek és a saját tapasztalataik alapján járásuk területére kidolgozták a javasolt módszereket, amelyeket a termelőszövetkezeti vezetőkkel megtárgyaltak. Termelőszövetkezetenként ellenőrizték és segítették a javasolt módszerek alkalmazását. Az 1962-es gazdasági év befejezése után ma már megállapíthatjuk, hogy az elért gazdálkodási eredményt nagyban befolyásolta az anyagi ösztönző módszerek helyes alkalmazása.. Pl.^a hevesi járás területén a járási elvtársak véleménye szerint az elért eredmények mellett nagyban segítették az anyagi ösztönző módszerek a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítását is. A tarnaőrsi termelőszövetkezet, amely évek óta 15-16 Ft-ot osztott egy munkaegységre, most 5° Ft-ot oszt, ugyancsak a tarnazsadányi Kossuth termelőszövetkezet is 15.5° Ft helyett 3o Ft-ot oszt. Ezek az eredmények azért is jók, mivel az 1962-es évi aszály, fagy és jégkár miatt sok termelőszövetkezet nehéz gazdasági helyzetbe került volna, ha nem alkalmazza az anyagi ösztönzőket. Tavasz folyamán a kiültetett és elfagyott palántákat a területet vállaló tagck a termelőszövetkezettel közösen tudták pótolni és" igy a zöldségtermelés terén nem hogy kiesés következett volna be, hanem megfelelő mennyiségű primőrárut tudtunk biztositani és a zöldségtermelési tervünket is, amelyet 1962 évre felemeltek, túlteljesítettük.