MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1963. január 8. - 1963. december 23.
10. doboz 1963. 01. 08. – 1963. 12. 23. - 153. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1963. január 22. - Oldalszámok - 153. őe. 5. o.
r yZ - • Az anyagi ösztönző módszerek alkalmazása legjobban elterjed a növénytermelési, zöldségtermelési és szőlőtermelési kultúrák területén és igy megyénk területén egy-két esettől eltérően minden növényápolás i munkálatokat megfelelő időben és minőségben termelők szövetkezeteink elvégezték. Ha nem következik be a már előbb emli* tett elemi kár, egy optimális időjárás esetén rekordtermést tudtunk volna betakarítani, mivel minden előfeltétele biztositva volt. Voltak még egyes termelőszövetkezeti vezetők, akik nem szívesen alkalmazták ezeket a módszereket, azonban a szerzett tapasztalatok őket is meggyőzték e«en módszerek alkalmazásának helyességéről. Nem következett be az alkalmazás során az sem, amitől egyes személyek féltek, hogy igy termelőszövetkezeteink az áruértékesitési tervüket nem tudják teljesiteni, mivel a tagok részére müvelés fejében természetben juttatnak terményeket. Termelőszövetkezeteink, áruértékesitési tervüket teljesítették, sőt legtöbb cikknél túlteljesítették. Kiesés csak ott jelentkezett, ahol az elemi kár következtében a termeivény nem termett meg. • • Tapasztalható volt azonban egyes termelőszövetkezeti vezetők részéről olyan kezdeményezés, hogy év közben akarták megváltoztatni a dolgozókkal év elején kötött művelési szerződés egyes pontjait. Pl. a füzesabonyi járás egyes termelőszövetkezeteiben nem akarták 'kiadni a tagok részére a jogosan járó részt. Ezt a járási szervek nem engedték meg és kötelezték a termelőszövetkezetek vezetőit, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeinek tegyen eleget. Volt olyan tapasztalat is egyes járásokban, pl. a hatvani járásban, hogy részes kézi aratást szerveztek akkor, amikor a gépek rendelkezésre álltak a munkák időbeni elvégzésére. A kéziaratásra anyagi ösztönző módszer bevezetését a megyei szervek nem is javasoltak. Azonban ezek alkalmazása is elterjedt a hatvani járáson kivül a pétervásárai, egri és a füzesabonyi járás egy részén. Tapasztalható volt egyes termelőszövetkezeteknél, különösen a Tolna és Baranya megyében tapasztalatcserén résztvett termelőszövetkezeti ^^ vezetők részéről - különösen a gyöngyösi járásban - hogy olyan mód4Q| szereket akartak alkalmazni, amely nálunk már túlhaladott, ugyanis a 4-o-6o £3-os szőlőművelést akarták bevezetni annak ellenére, hogy azokban a termelőszövetkezetekben a munkaegység + prémiumos alapon történő művelési eljárással a szőlő időben történő megművelése biztosított volt. Éppen ezért azt tudjuk javasolni, hogy az elkövetkezendő időkben megyénkből tapasztalatcserére csak oly megye területére, oly termelőszövetkezetekbe vigyünk termelőszövetkezeti vezetőket, ahol fejlettebb módszereket alkalmaznak, mint a mi termelőszövetkezeteinknél, amely módszerek bevezetése segiti'az anyagi ösztönző módszerek továbbfejlesztését. A százalékos müvelés további fenntartását csak ott tartjuk indokoltnak, ahol munkaegység + prémiumos alapon a terület megművelése nem biztositható, minden prémium kiadásánál elsősorban csak a terv túlteljesítése utáni mennyiség 4o~5o %-át javasoljuk prémiumként kiadni, mert csak igy érvényesül megfelelően az elosztás szocialista elve. Ugyanakkor azt javasoljuk, hogy a prémium kiadása lehetőséghez mérten pénzben történjen, ne fordulhasson az el.ő, ami az elmúlt évben előfordult, hogy egyes termelőszövetkezetek azért nem tudták teljesiteni egyes növényféleségből áruértékesitési tervüket, pl. napraforgóból, mivel a részt ebből is természetben adták ki. Hevss m^0 v ; ' ' ^levéttár •• , 1 X
