MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1962. január 9. - 1962. december 23.

9. doboz 1962. 01. 09. – 1962. 12. 23. - 148. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1962. november 13. - Oldalszámok - 148. őe. 49. o.

Az összesen megválasztott 1228 teljes Jogú és loo tanácskozási jogú küldött közül a pártértekezleueken megjelent 1192 teljes jogú /97 %/ és 99 tanácskozási jogú /99 %/ küldött. Megjelenés igen jo volt a füzesabonyi járásban és Eger városban, hol csak l-l fő hiányzott, gyengébb volt a hatvani járásban, hol a hiányzók száma 12 fő volt. A 7 pártértekezleten megjelent még 216 meghivott vendég is, kik közül 9o fő pártonkívüli volt. A megjelent küldöttek között a nők aránya gyengének mondható, mindössze 11 %. A járási pártértekezletek beszámolói június hótól végzett brigád­munka alapján készültek. Gondosan felmérték és értékelték a járás alapszervezeteinek munkáját, politikai, szervezeti tevékenységét, a járás ipari, mezőgazdasági és kulturális helyzetét. A beszámolók a partértekezletek előtt egy hónappal teljes szövegük­ben elkészültek, majd a PB. üléseken történt megvitatás után átdol­gozva végső formában kerültek megszövegezésre, « A beszámolókat megvitató PB. üléseken a vita lényegét a járás hely­» zetónek, valamint a feladatok meghatározásának a kongresszusi irány­elvek szellemében való felvetése, annak alapján való értékelése ké­pezte. A módosításokat főleg az irányelvek alapján való gondosabb értékelés és az irányelvek által megszabott feladatok helyi konk­retizálása képezte. Ennek eredményeképpen a pártértekezleteken elő­terjesztett beszámolók /Gyöngyös járás kivételével/ helyesen, az irányelvek szellemében értékelték a járás politikai, gazdasági, kulturális helyzetét, eredményeit és a meglévő problémákat, szabták meg a legfontosabb feladatokat. Igen sokrétű és átgondolt beszámoló hangzott el többek közt Eger város pártértekezletén. A beszámolókat a nyugodt hang, az eredmények reális, elbizakodott­ságtól, frááisoktól mentes értékelése jellemezte. Az elmúlt időszak eredményeinél a szocializmus alapjainak lerakását, a falu szocialis­ta átszervezésében elért sikereket, az, egységes paraszti osztály kialakításának^kezdeti eredményeit húzták alá. A beszámolók szerény, , JA.. de magabiztos hangja párttagságunk hitét, erősítette a szocialista W^' világrendszer gazdasági és politikai harcának győzelmében, a béke biztosításában, fokozta lelkesedését, tenniaknrását a szocializmus teljes felépítésében az'előttünk álló feladatok megoldására. Ipari termelésünk fejlődésének értékelésénél a termelékenység eme­lésében elért eredményeket, a termelékenység további fokozásának tárgyi és személyi akadályait elemezték, feladatként határozták meg a termelékenység további, gyorsabb ütemű fejlesztését, a világszín­vonal elérését, a beruházások tervszerűbb felhasználását, az uj gyártási technológia bátrabb alkalmazását, az üzemszervezés meglévő viszásságainak kiküszöbölése, a vezetés színvonalának emelése, a • takarékosság és az észszerüseg fokozottabb figyelembevétele utján. A gazdasági munka értékelésénél a mezőgazdasági termelés helyzete és feladatai a beszámolók egyik legfontosabb, terjedelemben is nagyobb részét tették ki. Bőven és részletesen tárgyalták a mező­gazdasági termelés mennyiségi és minőségi fokozásának lehetőségeit, mutattak rá az akadályokra és a meglévő nagy lehetőségekre, tarta­lékokra e területen. A falusi pártmunka középpontjába a termelé­kenység gyorsabb ütemű fokozásának biztositása mellett az egységes, szocialista paraszti osztály kialakításáért folytatott SZÍVÓS poli­tikai munkát állitották, A beszámolókban kulturális életünk fejlődése és feladatai, a tömeg- : szervezetek munkája, a pártmunka minden lényeges kérdése megfelelő helyet és súlyt kapott. - . ' rtoss^pSl

Next

/
Thumbnails
Contents