MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1961. január 10. - 1961. december 12.

8. doboz 1961. 01. 10. – 1961. 12. 12. - 103. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1961. január 24. - Oldalszámok - 103. őe. 5. o.

^ f" A falu átnevelésében mindénképpen figyelembe kell venni, hogy termelőszövetkezeti megye vagyunk és a mezőgazdaságban az áru­megtermelésnek most többféle módja, szervezeti formája kezd ki­alakulni, és ha ezeket a módokat, szervezeti formákat nem is ta­nítjuk, de mindenképpen ezt az oktatásnál figyelembe kell venni, mert éneikül ez az oktatás távoljár a paraszti gondolkodástól is es a gyakorlati élettől is. lékünk elsősorban a falu az, ahová kon­centrálni kell az -erőket és a parasztok tudatát meg kell változtat­ni helyes irányba. A^szövetkezeti tagok oktatásánál el tudom képzelni a következőt: Mindenekelőtt olyan előadások tartását, amelyek gondolkodásukban változtatják meg a szövetkezeti tagokat. Tehát a nagyüzemi mező­gazdaság szükségszerűségéről, vagy a nagyüzemi mezőgazdaság törvény­szerűségéről | tartani előadást. Meg kell mondani a falvak dolgozó parasztjainak, hogy ez ugyan olyan törvényszerű, mint a feudalizmus megszűnése. Meg kell magyarázni és meg kell indokolni, hogy miért m* törvényszerű. Ha ezt megmagyaráztuk, meg kell tanítani a muokaegy­~ ség számításra a parasztokat, kell tartani olyan előadásokat. amelyeken keresztül megmutatjuk, hogy a termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltsége és az állam érdeke hogyan függ össze. Meg kell magyarázni, hogy az államnak érdeke, hogy minél több árut kapjon és ezzel a szövetkezeti tagok érdeke hogyan függ össze és mit kell tenni ennek érdekében. Itt elő kell venni az állattartást, a mező­gazdasági kultúrát. Kellene tartani a szövetkezetről, mint szerve­zett egységről előadásokat a szövetkezeti tagoknak. El kell képzel­ni egy egri parasztot, aki belépett a termelőszövetkezetbe, akit vagy meggyőztek, vagy egyszerűen csak aláirta a belépési nyilatko­zatot és semmit nem tud arról, hogy mibe lépett be, miféle közösség az, amibe dolgozik. Ezt meg kell magyarázni a parasztoknak, Nagyon fontosnak tartom a termelőszövetkezeti tagok oktatása szem­pontjából, hogy a szövetkezeti demokráciát oktassuk. Meg kell ma­gyarázni, hogy annak a termelőszövetkezeti tagnak jogai is vannak abban a szövetkezetben és az a szövetkezet az övé. Lehet beszélni ^ az agrotechnikai eljárásokról és olyan dolgokról, aminek a lehető­*f ségei adva vannak. A tematikát össze lehet állítani helyileg. Gondolom ezek azok az előadások, amelyeket a szövetkezeti tagoknak tartani kell. lágyon lényegesnek tartom ezt, különösen a most át­szervezett községekben. Az határozza meg az emberek fejlettseget, vagy elmaradottságát, hogy milyen módon állítják.elo az embereknek szükséges javakat. Ezeket a kulturális, politikai elmaradásokat feltétlenül figyelembe kell venni, amit ezek az emberek behoztak a közösbe. Ezért nem kell kezdeni a Mars lakóival a tudatformálást, hanem itt a földön kellene elkezdeni, hogy mit kell csinálni a szövetkezetben és utána menjünk feljebb, a Holdra. Vép-ezetül még egy problémát. Szándékosan nembeszélek az üzemi ok­tatásról, mert ott véleményem szerint ez rendben van, vannak olyan kialakult módszerei az oktatásnak, amelyek világosabbak, áttekint­hetők, itt csak azon múlik a dolog, hogy szervezik-e az embereket, vagy nem. A mezőgazdaságban viszont arról is van szo, hogy meg kell birkózni nekünk mielőtt előadókat kijelölünk, magával az előadóval is és az előadó nézeteivel is. Következő a helyzet: Küldjünk ki valakit Gyöngyöspatára oktatni, aki nem ért egyet azzal, ami ítc történt a szőlővel, hogy bevittük a szövetkezetbe, aki azt mondoa, hogy jobb lett volna szakcsoport. Ezeket az embereket véleményem szerint kiküldeni nem kell és nem is szabad. j- -—-, I neves megym I 1 levéltár

Next

/
Thumbnails
Contents