MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Elnökségének/Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1956. november 7. - 1957. december 30.

1. doboz 1956. 11. 07. – 1957. 12. 30. - 17. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1957. október 21. - Oldalszámok - 17. őe. 8. o.

Jelentés, a giegye ipari üzemeinek átlagbér ellenőrzéséről. A megye 8 legnagyobb üzemében megvizsgáltuk az átlagbér ellenőrzéssel kapcsolatos, intézkedéseket és problémákat. A többi üzemekből vett összehasonlítások a. Megyei Statisztikai Hivatlhoz beérkezett jelentésekből vannak kivéve. Az ellenforradalom ideje alatt és az azt követő iáőkben a megye ipari üzemeiben is a legkülönbözőbb bérezési formák alakultak ki. Lcgjelemzőbb volt az időbéres fizetési rendszer kialakulása. Üzemeink többsége az első negyedévben időbérben dolgozott, csak a II. negyedév volt az, amikor többségükben áttértek a teljasitményen •" alapúié bérezési formák kialaltitásara. /A bányák kezdettől fogva szafcmánybérezésbe dolgoztaik./ Ebből is adódott az, hogy az átlagbér Mfe ellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezések csak a II. negyed-évben ^^ jeleit meg és annak konkrét végrehajtása a II. négyed év végére és a III. negyed-év elejére esett. A megye ij>ari üzemeiben jelenleg ahol annak feltételei meg vannak teljesítményen alapuló bérrendszerbe dolgodnak a dolgozók. Ezeknek bevezetésénél is vannak eltérések. Vannak üzemek, melyek a korábbi normákat dolgozták át./ahol szoros volt lazítottak, ahol laza volt szorítottak/ Vannak üzemek, melyek uj teljesítményen alapuld bérezést vezettek be, mint pl. a Uelyp-i Cementgyárban, ahol ugy állapították meg a teljesítményen alapuld bérezést, bog?/ meg-> állapították, hogy loo százalékos teljesítményre milyen órabért kapnak.a dolgozók és ettől fölfelé, vag^ lefelé minden százalék emelkedésnél 1 százalékot emelkedik a bér, csökkenés esetén a bérek is csökkenek. Általában ez a két bérezési forma az, amely a megye ipjtri üzemei0^ nek bérezésére jelenleg jellemzőé Helyes az ipari üzemeknél az a gyakorlat, hogy teljesítmény bérezésbe csak azokat a dolgozókat foglalkoztatják, akiknek munkájuk elvégzése reálisan lemérhető. Olyan túlzásokkal nem találkoztunk, ahol a vezetés minden áron vald teljesítmény bérendszerre vald áttérés mellett állna ki. Több helyen előfordult, ahol korábban teljesítmény bérrendszerbe dolgoztak a dolgozók, és ma is kérik teljesítmény bérrendszerbe való foglalkoztatásuk visszaállítását. Ez azonban a legtöbb esetben olyan munkaterület, ahol a teljesítményeket reálisan mérni nem lehet, a teljesítmény mérés több csalási lehetőségre ad mddot, és ezért ezeken a helyeken a. .gazdaság vezetés nem járul hozzá, a teljesítmény bérrendszerbe való foglalkoztatásukhoz. Vannak olyan helyek ahol a későbbi "időben még lehet bővíteni a teljesítmény-bérbe foglalkoztatott dolgozók számát.. Ezeknek azonban véleményünk szerint is jelenleg, nincsensk m$ a feltételei. A teljesítmény bérrendszerbe való foglalkoztatásuk a munkásoknak megköveteli a magasabb színvonalú mü'-aaki szervezést és a szervezetebb anyag-ellátást, amelynél "la/! ? két területen igen.komol^ fogyatékosságok vannak jelenleg.