MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1988. március 31. - 1988. december 22.
14. doboz 1988. 03. 31. – 1988. 12. 22. - 188. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1988. április 23. - Oldalszámok - 188. őe. 41. o.
- 41 saját dolgainkat. Talán kicsit leértékeljük azt, amit tettünk eddig és amit teszünk ma. Valamikor 25 évvel ezelőtti időben a szocializmusnak sok fajtája volt a világon, a falanszterista kínai, a diktatórikus albán, volt szovjet, NDK féle modell és a renitens, egy mindenki által gyanúsan nézett magyar szocialista oldal, amely elindult valamiféle reform útján és gyanússá vált, nem tudták hova jut, ennek a keresztjét 25 éve viseljük. Bárhogy szemléljük a szocialista világrendszert visszacsengenek a szavak, amiket 25 éve találtunk ki, piaci problémák, kisgazdaság, politikai szabad légkör, a szakszervezeti mozgalom érdekvédő szerepe. Erre az útra indult a szocialista világrendszer. Nem ezért kell magunkat felértékelni, nem ezért kell nagymellényűnek lenni, de nem kell - elnézést a kifejezésért - leköpni azt, amit a kéz kezünkkel tettünk az alkotó emberért, amiért megküzdöttünk, ami létrejött az országban. Tudom, hogy ebben az országban van szegénység és multimilliomos is, differenciálódott társadalmunk anyagilag, van politikai, ideológiai nézetkülönbség, de azért épül az ország tovább. Az állampolgárok nem élnek rosszabbul, mint más szocialista országban. Sőt, még az egyes kapitalista országok életnívójával is kibírjuk az összehasonlítást nem kevéssel. Ezt is érdemes becsülni, de különösen azt, amit mi alkottunk benne van izzadságunk, eszünk, agyunk és nem szabad leértékelni önmagunkat, a magyar nevet, hazát, a magyar tevékenységet, nem szabad odadobni megvalósított értékeinket ellenfeleinknek, hogy ők játszhassanak vele negatív értelemben. Ma divat beletörölni a sáros cipőjét mindenkinek a pártba, a párt vezetésébe, a magyar kormányzatba, ma senki nem csinálhat semmi jót ebben az országban csak rosszat, csak fafejűek ülnek a miniszteri bársonyszékben és másutt, különösen a pártapparátusban. Nyissuk már ki a szánkat, van miért, van mögöttünk érték, megalkottunk olyan magyar szocializmust, amit bárki elfogadna sajátjának. Azt hiszem a tudás, termelés és a jobbító szándékunk ezt tovább fogja fejleszteni, csak legyen tartásunk és ne járjunk szemlesütve, mert semmi okunk rá. T Heves megyei! levéltár j