MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1985. szeptember 19. - 1986. november 24.

12. doboz 1985. 09. 19. – 1986. 11. 24. - 172. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1985. november 14. - Oldalszámok - 172. őe. 24. o.

- 24 ~Tat"hiján felsőbb pártszervekhez forduljon. De nem fordulhat elő, hogy a pártbizottságok ilyen jogosítványával a munkáltató szervek azon jogosultsága csökkenjen, hogy bizonyos kérdésekben a dolgozójukkal kapcsolatban döntési jogot tartsanak fenn. Ha pl. a pártbizottság tagjai közül valakit munkásból művezetővé akarnak előléptetni, ez nem a pártbizottság témája. Ha művezetőt munkássá akarnak visszaminősiteni és nem ért egyet, akkor fordulhat a pártbizottsághoz, illetve más pártszervhez jogvédelemért. Ezt a döntést a Központi Bizottság még érvényben tartja. Több probléma volt ebből, többen nem értették a lényegét. Ugy véli helyes, hogy megvan a lehetősége mind a pártbizottságnak - mint testületnek, mind a pártbizottság tagjainak ahhoz, hogy felsőbb pártszervhez forduljon. Emlékezete szerint az elmúlt 10-15 évben nem volt ebben a kérdésben vita. Viszont a pártbizottság és végrehajtó bizottság kötelessége, hogy a pártbizottság tagjainak egzisztenciális ügyeiben beállott változásokról tájékoztassa a pártbizottságot. Amikor a Politikai Bizottság saját hatásköri listáját elfogadta, több káderpolitikai kérdést is megvitatott, amelyben nem tudott határozni, ugy döntött, hogy ezeket összegyűjtve, megvizsgálva megfelelő javaslatot terjesszünk a jövő év első felében a Központi Bizottság elé. A hatáskör gyakorlásának kérdését emelte ki. Mint a dokumentumból kiderül, a pártbizottság hatásköre azt jelenti, hogy bizonyos személyi ügyekben dönt, más szervek hatáskörébe tartozó személyek ügyében előzetesen állástfoglal. Pl. az SZMT vezető titkár megválasztásában az SZMT dönt, vagy a KISZ megyei első titkár megválasztásában a küldöttgyűlés. Ezekben a kérdésekben a megyei pártbizottság előzetesen állást foglal. Ez a jogositvány azonban egy aktus, egy beterjesztés, amelynek alapján felelősségteljesen dönt vagy foglal állást a pártbizottság. Aktus az is, hogy kitüntetést javasol vagy fegyelmit kezdeményez. A hatáskör gyakorlás azonban ennél sokkal szélesebb. Ebben a helyzetben, amelybe kerültünk-élünk, kiteljesedik a szocialista demokrácia és demokratizmus, a vezetők többségét ma már választják, vagy meghatározott időre kinevezik, vagy pályázat utján keresik a legalkalmasabbakat, ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a pártszervek és szervezeteknek, akik vállalják a személyi kérdésekben gyakorolt jogosítványt, ami egyben kötelezettség is, sokkal mélyebben, sokkal szélesebbkörüen, differenciáltan kell felfogni a hatáskör-gyakorlás módszereit. Nemcsak arról van szó, hogy döntenek egy-egy aktuális személyi ügyben, hanem ha vállalják, akkor folyamatosan, amig funkcionál gondozzák, törődnek vele, védelmet nyújtanak, ha szükséges, feladatokkal bizzák meg, munkáját segitik, tájékoztatják, mintegy gondozzák azokat a kádereket, akiket hatáskörben tartanak. Tehát pontosan tudják, hogyan dolgozik, milyen problémák foglalkoztatják és tudnak segiteni munkájában, vagy időben tudják figyelmeztetni, ha olyan hibákat követ el, amelyek később egzisztenciális következménnyel járhatnak. A velük való törődés, nevelés, foglalkoztatás, fejlődésük gondozása, segitése, ez is jelenti a hatásköri kötelezettséget. Ezért ajánlotta a Politikai Bizottság, hogy ne vállaljanak többet a pártbizottságok, mint amennyit ilyen szempontból gondozni tudnak, akikkel foglalkozni tudnak. Heves megyei Levéltár |