MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1985. szeptember 19. - 1986. november 24.
12. doboz 1985. 09. 19. – 1986. 11. 24. - 171. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1985. szeptember 19. - Oldalszámok - 171. őe. 10. o.
- 10 Mit érez a megújulás szükségességénél a legdöntőbb tényezőnek? A Központi Bizottság művelődéspolitikai munkabizottság tavalyi, müvészetpolitikáról hozott állásfoglalása kitért a közművelődés egy-két gondjára. Olyan kifejezés szerepel vezető gondolatként az állásfoglalásban, hogy átstrukturálódás következett be a művelődési szokásokban. Összefügg ez az ötnapos munkahéttel, sok mindennel, ami az elmúlt 11 évben megváltozott. Mások ma a művelődéssel szembeni igények. A statisztikából is kiderülnek az alapvető tendenciák, A tanácsi könyvtári állomány 50 %-kal, a szakszervezeti könyvtárak állománya 80 %-kal nőtt 10 év alatt, tavaly ugyanannyi könyvet kölcsönöztek, mint 1975-ben. A művelődési otthonokban 50 %-kal csökkent az ismeretterjesztő előadások száma, több mint 50 %-kal a résztvevők száma. Bizonyára nem az előadással van a baj. Sokkal inkább azzal van gond országosan is, hogy általánosan csökken a hagyományos művelődési keretek között folyó igény. Általános csökkenés tapasztalható a lakáson, házon kivüli művelődés iránt. Ha sokkal többet forditanánk könyvtárra, művelődési házra, nem biztos, hogy jó helyre kerülne a pénz. Egy kivétel van, ez az ifjúság. Országosan is ez a helyzet, legaktivabb a 15-29 év közötti korosztály, ők vesznek részt leginkább a házon kivüli művelődési lehetőségek kihasználásában, másutt mindenütt csökkenés tapasztalható. Nem biztos, hogy pusztán az 5 napos munkahéttel, a gazdasági életmódbeli változásokkal függ ez össze, változnak az igények a művelődési szoksáok és nem tudtunk ezzel lépést tartani az elmúlt időszakban. Dinamikusan növekvő terület országosan is a muzeumok. Nagy mértékben nőtt a múzeumi kiállitási helységek száma. Összefügg ez az autós turizmus fejlődésével. A mozihálózattal kapcsolatos gondok biztos igazak, az is igaz, hogy országosan óriási pénzt költünk a mozihálózatra, a mozijegyek támogatására. Több mint egymilliárdot ad a költségvetés, ebből több mint 800 milliót a mozijegy támogatására. Rendkivül kedvezőtlenül alakulnak bizonyos mutatók. Sok a mozi, a technikai fejlesztést képtelenek vagyunk megfelelő szinvonalra hozni, korszerűsíteni. Ezekre az elkövetkező időszakban sem lesz több pénz, sőt kevesebb lesz. De szemléleti probléma is van. Nagy változások következtek be az életmódban, változatlanul olyan szemlélet alapján működtek a közművelődési intézmények, aminek fő jelszava "a kultúra nem áru". Helyes kiinduló pont, szép szavakat tudunk megfogalmazni, de azt is látni kell, hogy valahol a kultúra devalválódik ennek keretében, ló, hogy országosan a színházjegyet 150 forinttal támogatjuk, ez persze helyenként változik. Egy színházjegyért országos átlagban 37 forintot fizetnek. Ez azt jelenti, mintha valaki a vendéglőben egy-két üveg sört elfogyaszt. Valahol visszájára fordult a dolog, akkor is hasonlóképpen támogattuk a kultúrát, amikor a sör 3.60 volt. Következmény az, hogy a szinházak bérletezn ek, de más példát is hozhatunk. Esik az eső, nem megyünk el a szinházba. Nem biztos, hogy igy kell tartósan fenntartani. Nagy eredményekről van sző. Ha egy forinttal emelnénk országosan a mozijegyek árát egy évben - - minden áremelés nélkül meg tudják ezt csinálni - át lehetne alakitani a bevételeket. Ha nem tudjuk növelni ezeken a területeken a bevételeket, nem tudjuk elérni, hogy ebből a helyzetből a szinház, a művelődés ki tudjon jutni. N-agyon alaposan szembe kell nézni a művelődési szokások változásával. Az életmód megváltozott, hobbi-kertbe járnak az emberek, különböző barkácsolásokkal foglalkoznak. Sokkal inkább be kell vonuljon ez a közművelődésbe, mint annak idején a közművelődési határozat körvona1 Heves megy«n levéltár ]
