MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1982. április 1. - 1983. október 26.

10. doboz 1982. 04. 01. – 1983. 10. 26. - 152. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1982. április 1. - Oldalszámok - 152. őe. 2. o.

- 2 1. napirend Virág Károly elvtárs szóbeli kiegészitést fűzött a jelentéshez /a kiegészités a jkv-höz mellékelve/. A szóbeli kiegészitéshez kérdés nem hangzott el. Hozzászólások Jenéi Arturné elvtársnő szerint az irásos jelentés és a szóbeli kiegészités őszinte, azt elfogadásra javasolta. Szólt arról, hogy 10 éves az MSZMP nőpolitikái határozata, amely a témában a feladatok tervszerű végrehajtását biztositotta. Tudjuk persze, hogy hazánkban nem lo év óta beszélünk nőpolitikáról, hanem sokkal régebbről. Sok politikai lépést kellett megtenni a vezetői munkakörbe állitásig, az egyenjogúságig. Sok problémát megoldottunk, miközben ujabbak magasabb szintű megoldására került sor. Napjainkban sok anya viseli egyedül gyermekei gondját, A megyében 9500 családban nevelnek gyermeket egyedül, több mint 90 %-ban nő gondoskodik az eltartásról. Ezelőtt a nőket ugy jellemezték, hogy eltartottak. Ennek is hadat üzentünk. Magyarországon kb. 200 ezerre tehető azon nők száma, akik úgymond nem keresnek, hanem a népes családot gondozzák, vagy a kisegitő gazdaságban dolgoznak. Ugyanakkor a statisztikából látszik, hogy 150 ezer férfi sincs állandó kereső viszonyban. Ez bizonyitja, hogy a munkában, az életben az egyenjogúság alapján közelitünk. Büszkék lehetünk, hogy az eltelt 30 évben az aktiv keresők körében a férfiak száma változatlan, a többletet a nők munkavállalása adja. Nem húzódik meg a nő a háztartásban, mint munkaerő-tartalék. Ezzel kapcsolatban problémák is merülnek fel. Eleinte büszfeék voltunk arra, hogy sok nő vesz részt a termelésben. Később láttuk, hogy a társadalmi munkamegosztásban a fizikai dolgozó nők a foglalkoztatottak alsóbb rétegeibe csoportosulnak, pl. betanitott munkás, segédmunkás. Elsősorban a szakszervezetekkel, az SZMT nőbizottságával komolyan vizsgálták ezt a kérdést, amit erősitett a mezőgazdasági részkérdések vizsgálata is. Volt idő, amikor örültünk annak, hogy sok nő végez úgynevezett szellemi munkát. De gondolkozni kezdtünk, hogy jól van-e ez igy, hogy a lányok az adminisztrativ munkaköröket hajszolják. Emlékszünk a létszámstoppra, ami sok gondolatot vetett fel. Sok gondot okozott és okoz, hogy bizonyos szakmákat, pályákat szinte kisajátitottak, pl. pedagógus pálya, kereskedelem, egészségügyi pálya, vagy napjainkban a jogi pálya. Persze lehet vitatkozni, hogy a két nem közül melyik szoritotta ki a másikat. Része volt ebben a férfi egykori elsőségének, de a nő hagyományos érdeklődésének és a bérpolitikának is. A magasabb technikai szinvonal megújulást követelt irodákban és az üzemekben egyaránt. Megyénk dolgozói bizonyították, hogy képesek tanulni, az uj feladatokat elsajátitani. Heves megyei Levéltár