MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1982. április 1. - 1983. október 26.
10. doboz 1982. 04. 01. – 1983. 10. 26. - 152. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1982. április 1. - Oldalszámok - 152. őe. 3. o.
- 3 Az 1980-as népszámlálás adatai azt mutatták, hogy a fiatalok körében a férfi-nő arány egyenlitődött. A gond abban van, hogy a nők keresete kisebb. A szakmunkásbizonyitvány megszerzésében elmaradtak a férfiak mögött, amely főleg az üzemekben a vezetővé válást nehezitette. Hisz nem lehet ma már vezető sem nő, sem férfi, ha nincs megfelelő szakmai végzettsége. Itt a nők még hátrányban vannak. A megyei párt-végrehajtóbizottság észlelte a problémát. Az 1974. évi határozat után a következetes végrehajtás eredménye a jelenlegi helyzet. Tudatosabb a képzés - politikai és szakmai - amely a vezetővé válás alapja. Többségük bizonyit a tanulásban, a szakmaszerzésben. De a befektetett energia nincs arányban a szakmunkássá válással, a vezetővé válással. Érvényesek a megyére is a mutatók, hogy mig minden 2, férfinak van képesitése, addig a nők közül minden 5. rendeikezik ezzel. Fokozza az arányok kedvezőtlen alakulását egyes területeken, hogy országosan 100 ezer nő van, aki szakmunkásbizonyitvánnyal segédvagy betanitott munkát végez, elzárva a további fejlődés lehetőségétől a vezetővé válásban. Miért van ez? A kérdés összetett. Oka a nő is lehet, de sok még a tennivaló a beilleszkedést segitő üzemi légkör megteremtésében, amely segiti s szakmunkássá válás folyamatát férfinél és nőnél egyaránt. Napjainkban gondok vannak az előitéletekkel? Milyenek és milyen szinten élnek ezek? A vizsgálat feltárta, hogy felsőbb szinten látják a kérdéssel kapcsolatos gondot, a feladatot. A vállalatvezetés - párt, állami - ma már nemcsak tervezi, segiti is a nők vezetővé válását. Egyetért a jelentés megállapitásával, hogy a tendencia pozitiv. Nem elég azonban csak a jó terveket elkésziteni, az alsóbb- középszintű vezetőknek többet kellene tenni ahhoz, hogy a nők szakmai biztonságérzete fejlődjön, a vezetővé válásban biztonságosabban induljanak. Példaként üzemben dolgozó szakmunkás nők véleményét mondta el, akik a vizsgálat során szóvátették , hogyan adják ki a prómium-feladatmegbizatásokat. összehivják a szakmunkásokat, férfiakat-nőket és kiosszák a férfiaknak. Ha a nők megkérdezik, hogy ők mit csináljanak, akkor amig a férfiak megoldják a feladatot, a nőknek "nőhöz illő" feladatot adnak, takaritanak. Csinálják ezt termelési gyakorlattal, elektroműszerész szakmával. Nem ez a jellemző természetesen, de nem is egyedi jelensék. Sok helyen a lányok szakmaválasztását kedvezőtlenül befolyásolja a dolgozó nők, szakmunkások elismerésének hiánya. Sajnos megyénkben lányaink a hagyományos női pályák körében gondolkodnak, döntenek szüleikkel, és elutasitják azokat a pályákat, amelyek a lány adottságainak, képességeinek, egyéni fejlődésének távlatokban megfelelne. Félő, hogy nem élvezik azokat a vivmányokat, amelyekre jogosultak lennének, bejárják azt az utat, mint elődeik. Az általános iskolát végzettek 96 %-a tovább tanul. 50-52 % szakmunkásképzőben, 40% középiskolában tanul. Az arányok széthúzódnak. A gimnáziumban továbbtanulók 55-60 %a lány. Ezek jelentős része a érettségi után nem folytatja tanulmányait, nehezen tudunk részükre HCVCt flMfyM levéltár
