MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1978. március 30. - 1979. december 14.

8. doboz 1978. 03. 30. – 1979. 12. 14. - 130. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1978. június 15. - Oldalszámok - 130. őe. 7. o.

- 7 ­Vizsgálataik során megállapították, hogy azok a tanulók, akik nem tud­ják felvenni az iskolai élet ritmusát, már a kezdet kezdetén nehézsé­geik miatt hátrányos helyzetbe kerülnek és ismétlőkké válnak. Közöttük nagy számban vannak cigénytanulók, de fel kell figyelni arra is, hogy GYES-es anyák gyermekei is kimaradnak a szervezett iskola-előkészités­ből, sőt nem egy esetben még az időben történő beirásból is. Ezek a tanulók saját osztályukban 2-3 évvel túlkorosán kezdik meg ta­nulmányaikat, s eleve magukban hordják a lemorzsolódás veszélyét, ké­sőbb pedig növelik az általános iskolát el nem végzettek tömegét. A jelentésből kitűnik, hogy megyénk sajátos helyzetéből adódóan 10,3 ^-os a cigánytanulók aránya az általános iskolákban. Olyan probléma ez, mely konkrét tennivalót jelent megyénkben. Az 1970-ben beirt 745 cigánytanuló közül 1978-ban 236-an fejezték be tanulmányaikat. Lemorzsolódott 509 fő, az összlétszám 68,3 $-a. Még élesebben érzékel­hető a probléma, ha megvizsgáljuk az egyes általános iskolai osztályok­ban a cigánytanulók létszámalakulását. Az 1977~ben kezdő elsőosztályosok 13>6 c /°, 1978-ban a 8.osztályban csak 6,4 ^-a volt cigánytanuló, pl. Tarnaleleszen 64 induló elsőosztályosból 50 volt cigány, ebből ötödik osztályig lemorzsolódott 30 fő. A megyénkben a tankötelezettség megoldása nem csupán cigánykérdés, de a cigány népesség alakulása jelentősen belejátszik problémáink jelen­legi alakulásába, pl.ha a lemorzsolódottakból kiszűrjük a cigányszár­mazásuakat, a lemorzsolódási mutató 4»1 /6-os. Elgondolkodtató, hogy az 58 túlkoros gyermek közül mindössze egyetlen van, aki értelmiségi családból származik. A szülők közül segédmunkás 22 fő, alkalmi munkás és betanitott munkás 12 fő, a többi általában nem rendelkezik rendszeres munkaviszonnyal. A szülők munkaviszonya mellett figyelemreméltó az iskolai végzettség szintje is. Az apák közül 7 fő egyáltalán nem rendelkezik iskolai vég­zettséggel, analfabéta, csak 1 főnek van egyetemi, illetve 1 főnek szak­munkás iskolai végzettsége, a többi 1-2, ill. 4 osztályos végzettséggel rendelkezik. Sajnos, még szomorúbb a kép, ha ezeknél a gyermekeknél az anyák isko­lázottsági és munkavállalási szintjét elemezzük. Mindössze 11 fő rendel­kezik segédmunkási, vagy takaritói munkaviszonnyal, több mint 30 fő nem rendelkezik iskolai végzettséggel. Az 58 tanulóból csak 25 cigány­származású. Ezek a számok azt mutatják, hogy nem csupán iskolai problémáról van itt szó, hisz napjp ainkban azoknak a gyerekei jelentik az iskolai le­morzsolódásban az újratermelt tömegeket zömmel, akik igen alacsony is­kolai végzettséggel rendelkeznek, s nem alakult ki bennük a rendszeres munkavégzés igénye sem. A szakrendszerű oktatás általánossá válása, a javuló szaktanári ellá­tottság komoly segitséget jelent megyénkben is a hátrányok felszámo­lásában. / HővessStegyei"] l Levéltúr l

Next

/
Thumbnails
Contents