MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1978. március 30. - 1979. december 14.
8. doboz 1978. 03. 30. – 1979. 12. 14. - 130. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1978. június 15. - Oldalszámok - 130. őe. 7. o.
- 7 Vizsgálataik során megállapították, hogy azok a tanulók, akik nem tudják felvenni az iskolai élet ritmusát, már a kezdet kezdetén nehézségeik miatt hátrányos helyzetbe kerülnek és ismétlőkké válnak. Közöttük nagy számban vannak cigénytanulók, de fel kell figyelni arra is, hogy GYES-es anyák gyermekei is kimaradnak a szervezett iskola-előkészitésből, sőt nem egy esetben még az időben történő beirásból is. Ezek a tanulók saját osztályukban 2-3 évvel túlkorosán kezdik meg tanulmányaikat, s eleve magukban hordják a lemorzsolódás veszélyét, később pedig növelik az általános iskolát el nem végzettek tömegét. A jelentésből kitűnik, hogy megyénk sajátos helyzetéből adódóan 10,3 ^-os a cigánytanulók aránya az általános iskolákban. Olyan probléma ez, mely konkrét tennivalót jelent megyénkben. Az 1970-ben beirt 745 cigánytanuló közül 1978-ban 236-an fejezték be tanulmányaikat. Lemorzsolódott 509 fő, az összlétszám 68,3 $-a. Még élesebben érzékelhető a probléma, ha megvizsgáljuk az egyes általános iskolai osztályokban a cigánytanulók létszámalakulását. Az 1977~ben kezdő elsőosztályosok 13>6 c /°, 1978-ban a 8.osztályban csak 6,4 ^-a volt cigánytanuló, pl. Tarnaleleszen 64 induló elsőosztályosból 50 volt cigány, ebből ötödik osztályig lemorzsolódott 30 fő. A megyénkben a tankötelezettség megoldása nem csupán cigánykérdés, de a cigány népesség alakulása jelentősen belejátszik problémáink jelenlegi alakulásába, pl.ha a lemorzsolódottakból kiszűrjük a cigányszármazásuakat, a lemorzsolódási mutató 4»1 /6-os. Elgondolkodtató, hogy az 58 túlkoros gyermek közül mindössze egyetlen van, aki értelmiségi családból származik. A szülők közül segédmunkás 22 fő, alkalmi munkás és betanitott munkás 12 fő, a többi általában nem rendelkezik rendszeres munkaviszonnyal. A szülők munkaviszonya mellett figyelemreméltó az iskolai végzettség szintje is. Az apák közül 7 fő egyáltalán nem rendelkezik iskolai végzettséggel, analfabéta, csak 1 főnek van egyetemi, illetve 1 főnek szakmunkás iskolai végzettsége, a többi 1-2, ill. 4 osztályos végzettséggel rendelkezik. Sajnos, még szomorúbb a kép, ha ezeknél a gyermekeknél az anyák iskolázottsági és munkavállalási szintjét elemezzük. Mindössze 11 fő rendelkezik segédmunkási, vagy takaritói munkaviszonnyal, több mint 30 fő nem rendelkezik iskolai végzettséggel. Az 58 tanulóból csak 25 cigányszármazású. Ezek a számok azt mutatják, hogy nem csupán iskolai problémáról van itt szó, hisz napjp ainkban azoknak a gyerekei jelentik az iskolai lemorzsolódásban az újratermelt tömegeket zömmel, akik igen alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, s nem alakult ki bennük a rendszeres munkavégzés igénye sem. A szakrendszerű oktatás általánossá válása, a javuló szaktanári ellátottság komoly segitséget jelent megyénkben is a hátrányok felszámolásában. / HővessStegyei"] l Levéltúr l