MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1978. március 30. - 1979. december 14.

8. doboz 1978. 03. 30. – 1979. 12. 14. - 130. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1978. június 15. - Oldalszámok - 130. őe. 6. o.

- 6 - . A jelentéssel és az abban foglaltakkal egyetért, javasolja elfogadásra. Jenéi Arturné elvtársnő: az írásos előterjesztést áttanulmányozva, a szóbeli kiegészitést meghallgatva világosan látható az a komoly munka, mely az 1972 évi párthatározat megvalósitása érdekében történik. Az előterjesztett anyagot szerénynek, reálisnak tartja, azt elfogadásra javasolja. Az anyag rávilágit, hogy az iskolakezdést, az iskolai előkészítést, az általános iskolai nevelőmunka hatékonyságát, a tárgyi-személyi tényezők alakulását, az illetékes szervek és intézmények tevékenységét összefüggésükben kell vizsgálni. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása nem maradhat csak az iskola feladata. Ezeknek társadalompolitikai súlyuk van. Ezt bizonyltja az is, hogy a megyei pártbizottság is önálló napirendként tárgyalja a témát. A tankötelfflezettségre vonatkozó rendelkezések végrehajtásának kérdéséhez kivan szólni, melyet az elmúlt hónapban vizsgált a megyei NEB. Tény, hogy megyénkben is a tankötelezettségi törvény megvalósitása igen bonyolult feltételek és tevékenységek összefüggésében történik. Az előterjesztés szerint 16 éves korig megyénkben 87»6 fo végzi el eredményesen a 8. osztályt. Komoly munka eredménye ez. Ezzel szemben mégis nagy gondot jelent, hogy évente és országosan 14 éves koráig 28-30.000 és 16 éves koráig Í4-I5.OOO fiatal nem végzi el a 8. osztályt. Ez később a vállalatok munkaerőgazdálkodásának, s nem utolsósorban a végzős fiatalok egyéni problémájaként jelentkezik, hiszen kizárják saját magukat a szakmatanulási lehetőségekből. Érdemes megvizsgálni, kikből tevődnek össze ezek a lemorzsolódottak? Az előterjesztésből kiderül, hogy megyénkben az óvodai ellátottság 70 9^-os. Ez azonban nem egyértelműen megnyugató, még ha hozzászámítjuk a megyénkben szépen fejlődő iskola-előkészítő tanfolyamokat is. Már a startnál, az iskola kezdésnél jelentős százalékban maradnak ki az iskolai életre történő felkészítés lehetőségeiből azok, akik leginkább rá lennének utalva. Egyik oka ennek adminisztrációs nehézség. Pontatlanok a népességnyilvántartások, sok esetben az urbanizációs mozgást sem lehet nyomon követni, így pl. Gyöngyösön a márciusi beírások után áprilisban 25 olyan gyermeket derítettek fel, akik sem óvodai nevelésben, sem iskolai előkészítésben nem részesültek. Terven felül 72 órás iskolai előkészítőt kellett számukra sürgősen szervezni, mert főleg hátrányos körülmények között élő, cigány-származású tanulók voltak. Gond az is, hogy az iskola-előkészítő tanfolyamok látogatását a szülők igényeihez kötjük. Ha akarja, viszi a szülő, ha akarja, nem! S pont azok a gyermekek nem részesülnek az iskolai intézményes előkészítésben, akiknek erre a legnagyobb szükségük lenne, az ingerszegény környezetben nevelkedettek. 1975-ben 456, 1976-ban 48I, 1977-ben 284 gyermek nem részesült szervezett iskolai előkészítésben. (Heves megyei] L_t£véfíár I