MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1970. július 23. - 1973. december 28.

5. doboz 1970. 07. 23. – 1973. 12. 28. - 84. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1970. október 9. - Oldalszámok - 84. őe. 8. o.

- 2 I. A megye gazdaságának fejlődése és az életszínvonal alakulása az 1966-7o-es években, A IV, ötéves terv megyei főbb célkitűzései 1, Ipari tevékenység alakulása A harmadik ötéves terv időszakában az ipar további fejlesztése eredményeként az iparilag közepesen fejlett megyék sorába léptünk. Az ipari termelés az 1966-7o-es években várhatóim 34—36 %-kal nő* Az ipar országost meghaladó ütemű fejlődése következtében az ipar vált megyénk vezető gazdasági ágazatává, ^P A megye iparának fejlődése az eltelt öt évben három, egymástól eltérő időszakot mutat. Az 1966-67-es években az évi 3-9 %-os növekedés megelőzte az országos átlagot, a reform első két évében a növekedés üteme évi 3-4 %-ra mérséklődött, majd 197o-ben a termelés várhatóan lo-12 %-kal emelkedik, A gazdasági reform hatásaként az ipar termékösszetétele jelentősen változott, Uj, korszerű termékek gyártása kezdődött meg. Az ipar ágazati szerkezete előnyös irányban változott, a progresszív ágazatok súlya tovább nőtt. Kedvezőbbé vált'az ipari termelő erők területi elhelyezkedése. Tovább fejlődött az ipar műszaki színvonala, A termékek minősége javult, piacképességük fokozódott, A külkereskedelmi ^P átadások volumene tovább emelkedett, A megye ipari termelésének mintegy 16-18 %-a külföldön kerül eladásra. Tovább bővült a külkereskedelem részére átadott termékek köre félvezetőkkel, hűtőgép-kompresszorokkal, füstszűrös cigarettákkal és bútoripari termékekkel, A munka termelékenysége az elmúlt négy év alatt 2,8 $-kal emelkedett, így a termelésnövekedésnek mintegy lo %-a származott a termelékenység emelkedéséből. Az 1966-67, években a termelékenység 5-6 %-kal nőtt évente, a reform bevezetése első két évében jelentősen csökkent, A termelékenység kedvezőtlen alakulásának főbb okai: a műszaki fejlesztés és munkaszervezés színvonala elmaradt a feladat nagyságától, a reform bevezetése óta nőtt a munkaigényes gyártmányok aránya, a rövidített munkaidőre való áttérés az üzemek jelentős részénél létszámemeléssel párosult, a munkaerővándorlás