MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1970. július 23. - 1973. december 28.

5. doboz 1970. 07. 23. – 1973. 12. 28. - 84. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1970. október 9. - Oldalszámok - 84. őe. 9. o.

- 3 káros méreteket öltött, a gazdasági vezetőink egy jelentős rósz© »*« ér«z kellő politikai felelősséget a munkafegyelem megszilárdításáért, a munka társadalmi termelékenységének emeléséért. Ez évben várhatóan le %-kal lesz magasabb a munka termelékenysége, mint egy évvel korábban. A megye iparában továbbra is nagy helyet foglalnak el a nem megyei székhelyű vállalatok gyáregységei. Ez neheziti a pártirányitást, mivel korlátozott a ráhatás lehetősége. Ezzel is összefügg, hogy a gazdasági reform érvényesülése és hatása a pártirányítás azonos törekvései ellenére is nagyon eltérő képet mutat a különböző gyáregységekben. 2. Beruházás, építőipar Ék A IX. pártkongresszus óta megyénkben a beruházás volumene gyors ütemben nőtt. A beruházási tevékenységen belül a megye fejlődésében és gazdasági szerkezetének átalakulásában jelentős szerepet töltenek be a kormány által kiemelt egyedi nagyberuházások. A III. ötéves tervben a beruházások értéke közel 15iniilliárd forintra tehető, mely kétszerese az előző tervidőszak beruházási értékének. Megyénk részesedése az ország iparában beruházott összegből évről évre emelkedett, /1965-ben 3 %, 197o-ben már több mint 7 %J% igy ez évben az iparban beruházott összeg nagysága tekintetében az iparilag fejlettebb megyék között is Borsod megye mögött a második helyen állunk. Az ipari fejlesztések jelen^ tős részét - elsősorban kedvező földrajzi adottságaink miatt - a nehézipari beruházások /bányászat, erőmü/teszik ki, A mezőgazdasági beruházásokra a tervidőszakban mintegy 3 milliárd Ft-ot fordítottunk, az összberuházásoknak 2o %-át, szemben az előző tervidőszak 1,5 milliárd Ft-jával. A gépesités mellett főleg az állatférőhelyek számának növelése volt a fő cél. Az építkezések jelentős mértékben kapacitáspótlást szolgáltak, igy a korszerű férőhelyek száma nem növekedett a kívánt mértékben. A kommunális ellátG>ttság javitására mintegy 2 milliárd Ft-ot fordítottunk, ezzel az ellátottság színvonala megközelítette az országos átlagot. A beruházásoknál az épitési hányad továbbra is meghaladja az 5« %-ot. Kedvező viszont, hogy a beruházások 7o %-a a termelést szolgálja, ami máris előnyösen érezteti hatását. A beruházások kivitelezése több esetben indokolatlanul elhúzódott, ami jelentős anyagi károkat jelentett a népgazdaságnak és a gazdálkodó egységeknek.