MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1967. május 12. - 1970. május 21.

4. doboz 1967. 05. 12. – 1970. 05. 21. - 66. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1968. február 19. - Oldalszámok - 66. őe. 6. o.

A helyzet további alakulása nagymértékben függ attól, mennyire sikerül visszaszorítani az amerikai agresszorok kardcsörtető törekvéseit; függ továbbá koreai elvtársaink tevékenységétől, kitartásától és rugalmasságától az amerikai provokációkra való reagálásban. » 3. Kínában alapvetőnek minősíthető változás nem következett be. Az elmúlt év utolsó hónapjaiban konszolidációs törekvés indult meg, amely a kampány legzajosabb szakaszaihoz képest viszonylagos — de minden bizonnyal ideiglenes nyugalomhoz vezetett. Ez a látszólagos stabilizáció azonban továbbra is rendkívül ellentmondásos. Ezt bizonyítják a katonai összecsapásokról és tömeges kivégzésekről érkező hírek is. A jelek szerint Mao és csoportja fegyveres erőszakkal és fenyegetésekkel nem tudta elérni céljait. Az utóbbi hónapok kétségtelenül legfontosabb jelensége az, hogy megkezdődtek és fokozódnak a párt újjászervezésére, az általános tagrevízióra irányuló erőfeszítések. Tervek vannak arra is, hogy a párt teljes átformálására foganatosított szervezeti intézkedéseket kongresszuson szentesítsék. Mao és csoportja a hírek szerint még ebben az évben a Kínai Kommunista Párt IX. kongresszusának megrendezésére készül. Azzal a rendkívül veszélyes manőverrel állunk szemben, hogy az átszervezéssel a Mao-csoport a Kínai Kommunista Pártot, mint egységes politikai erőt és szervezetet szembeállítja irányvonalának ellenfeleivel. Mindezek következtében egyre reálisabb veszélynek kell tekintenünk azt, hogy a Kínai Kom- ( munista Párt jellegében súlyos torzulások következnek be. Egészen bizonyos, hogy a párt átszervezésére irányuló törekvések is erős akadályokba ütköznek. 4. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban ez év elején lezajlott események, személyi változások pártunk tagságát és a magyar közvéleményt is élénken foglalkoztatták. A sajtóban nyilvánosságra hozott tényeken kívül az események teljes képéhez tartozik, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa után Csehszlovákiában a személyi kultusz és maradványainak felszámolása nem ment végbe teljes következetességgel. Nem érvényesült megfelelően a párton belüli demokrácia. A vezetési módszerek hibái miatt bizonyos fokig lazult a párt és a tömegek kapcsolata. Az értelmiség problémáira esetenként türelmetlen, elhamarkodott válaszokat adtak. Mindezek nyomán az évek során nem kevés feszültség halmozódott fel a csehszlovák testvérpártban és a társadalomban. Nehézségek jelentkeztek a gazdasági életben is. Erőn felüli segítséget nyújtottak a gyengén fejlett országoknak. Nem eléggé körültekintően vezették be az új gazdasági mechanizmust. Ez . kedvezőtlenül befolyásolta az életszínvonal alakulását. V Bizonyos gazdasági, politikai és ideológiai természetű problémák halmozódtak fel a csehek és a szlovákok egymás közötti viszonyában is. A csehszlovák elvtársakkal együtt meg vagyunk győződve arról, hogy testvérpártunk Központi •Bizottságának tavaly decemberi és ez év januári plénuma marxista—leninista módon, helyesen- reagált a problémákra, és testvérpártunk megerősödve kerül ki a felhalmozódott nehézségekből. Mindaz, ami Csehszlovákiában történt, nagyon tanulságos. A Csehszlovák Kommunista párt és a szocialista állam politikai fő irányvonala természetesen nem változott. A Csehszlovák Kommunista Pártnak változatlan a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő viszonya és a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseiben elfoglalt álláspontja. Dubcek elvtárs személyében nagy munkásmozgalmi tapasztalattal rendelkező, sokoldalúan képzett, internacionalista elvtárs került a csehszlovák testvérpárt élére. A csehszlovák—magyar kapcsolatok és nemzetközi együttműködésünk fejlesztésének biztosítéka az az elvi-politikai egység és testvéri barátság, amely pártjaink, kormányaink és népeink között fennáll. Baráti kapcsolataink bensőséges jellegét mutatja, hogy Kádár János és Alexander Dubcek elvtárs ez év elején kétszer találkozott egymással (január 20—21-én, február 4-én) s mindkét alkalommal nyílt, elvtársi légkörben eszmecserét folytattak az összes fontos problémákról. 4 1 levéltár \