MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1967. május 12. - 1970. május 21.

4. doboz 1967. 05. 12. – 1970. 05. 21. - 66. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1968. február 19. - Oldalszámok - 66. őe. 7. o.

5. Pártunk tagsága és a magyar közvélemény az utóbbi időben mind gyakrabban hall nyugtalanító híreket, értesül válaszra váró problémákról Kubával kapcsolatban. Politikai megfontolásokból ezek nem kaphatnak teljes sajtónyilvánosságot. A Központi Bizottság azonban szükségesnek tartja, hogy a rendelkezésére álló információk alapján tájékoztatást adjon. Amint ismeretes, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága január 24—26. között meg. tartott ülésén Raul Castro beszámolója alapján úgynevezett „mikrofrakciózás" vádjával Anibal Escalantét, a régi, ismert kommunistát és 42 társát, köztük Matar elvtársat, Kuba budapesti nagykövetét kizárták a pártból, majd börtönbüntetésekkel sújtották őket. A megvádolt elvtársak közül többen az egyesülés után létrejött kubai pártban vezető tisztséget töltöttek be, de fokozatosan háttérbe szorították őket. Raul Castro beszámolójában a többi között az a vád hangzott el, hogy ezek a régi kommunisták ideológiai diverziót folytattak a Szovjetunió javára, hamis és rágalmazó adatokat juttattak el a Szovjetunióba és a szocialista országokba Kuba belső helyzetéről. A „frakciózók" állítólagos bűne, hogy nem értettek egyet a belső kubai gazdasági irányítással, módosítani akarták a pártszervezetek munkamódszerét, nagyobb részvételt akartak biztosítani a munkásoknak az ország ügyeinek intézésében. Jobban akartak támaszkodni a szakszervezetekre, melyeket Castroék teljes passzivitásra kényszerítettek. / A vádpontok másik csoportja az, hogy á kommmunista elvtársak szembehelyezkedtek a fegyveres harc abszolutizálásával, az volt a véleményük, hogy Latin-Amerikában még nem értek meg a feltételek erre. A megvádolt elvtársak helytelenítették Fidel Castro többszöri éles kritikáját a Szovjetunió és a szocialista országok latin-amerikai politikáját illetően. Ezek a főbb vádpontok, amelyek senkit sem győznek meg arról, hogy párt- és forradalomellenes, ellenforradalmi árulásról lenne szó. Ellenkezőleg, sok meggyőző tény bizonyítja, hogy való- • jában olyan emberekről van szó, akik marxista elvi alapról bírálták Fidel Castro és a kubai vezetés politikájának helytelenségeit és egy szélesebb ellenzék véleményét tükrözték. Megállapítást nyert például, hogy a csoport egyes tagjai bíztak Fidel Castro forradalmi becsületességében, s abban, hogy a gazdasági és politikai kudarcok láttán kiigazítja a párt vonalát, s megérti, hogy a Szovjetunióra való támaszkodás az egyetlen járható út. Növeli a kubai vezetők eljárásának súlyosságát, hogy az egész mikrofrakciós ügyet a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia és általában a szocialista országok elleni hangulatkeltéssel, megalapozatlan és nem bizonyított vádaskodással tárták a nyilvánosság elé. A kubai pártban kialakult helyzet kényességéből és bonyolultságából következően nincsen lehetőségünk arra, hogy véleményünket nyilvánosan megmondjuk, vagy bármilyen módon is bei avatkozzunk ezekbe a problémákba. Ezek az események azonban minden súlyosságuk és elítélő álláspontunk ellenére sem változtatják meg a szocialista Kubával fenntartott államközi kapcsolatainkat. Kubának továbbra is megadunk minden tőlünk telhető gazdasági segítséget. Igyekezni fogunk kiépíteni pártkapcsolatainkat, bár a történtek után világosabbá vált a kubaiak elzárkózásának oka a testvérpártoktól. Természetesen, kapcsolataink alakulása nagymértékben függ attól is, hogy a kubai vezetők milyen magatartást tanúsítanak a jövőben mind kétoldalú, mind pedig általános nemzetközi vonatkozásban. 6. A 18 testvérpárt november 25-i közleményében kapott felhatalmazás alapján Központi Bizottságunk elküldte a meghívóleveleket a budapesti konzultatív találkozóra, az 1960-as moszkvai értekezleten részt vett kommunista és munkáspártok Központi Bizottságainak. A meghívólevelet 74 kommunista és munkáspárt Központi Bizottságához tudtuk eljuttatni. Elutasította meghívólevelünk átvételét az Albán Munkapárt és a Kínai Kommunista Párt. Nem tudtuk eljuttatni a meghívólevelet a Burmai, a Malájföldi és a Thaiföldi Kommunista Pártnak, mert e három párt vezetősége állandó jelleggel Kínában tartózkodik és a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága megtagadta a pekingi nagykövetünk kérését, hogy e pártok képviselőivel találkozhasson. ___