MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1964. június 25. - 1966. december 23.

3. doboz 1964. 06. 25. – 1966. 12. 23. - 45. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1964. október 30. - Oldalszámok - 45. őe. 30. o.

* - 29 -Mit jelent az, hogy jól Összekapcsolni a termelő és ideológiai munkát. Nem egyszerűen azt jelenti, hogy a termelő üzemekben több előadást, több pártoktatási formát, jobb könyvterjesztést stb. kell folytatni - ezt is kell csinálni - de az, hogy eleve­nen összekapcsoljuk a gazdasági tevékenységgel az ideológiai munkát elsősorban azt követeli, hogy azokat a gazdasági feladatokat, amelyek a termelőszövetkezetek, vállalatok, üzemekben adódnak az emberekkel megtárgyaljuk, megmutani nekik a saját dolguk társadalmi gazdasági jelentőségét. Segítségüket kérni a helyes megoldások kidolgozásához. Tanácskozni velük. Kérni a véleményüket, segitsé­güket, kritikájukat. Azért mondjuk azt, hogy a jó termelési tanács­kozás az az ideológiai, meggyőző felvilágosító munkának egyik legjobb formája. Helyesen megszervezett, jó célokra irányitott brigádmegbeszélés elsőrendű nevelési forma. A termelésnek a termelőszövetkeze bekben a közgyűlések, a brigád­_ megbeszélések, általában a tagsággal való együttműködés, tanács-O kozás minden csatornája egyúttal elsőrendű eszköze is. Itt nálunk még rengeteg a forma, ami nem segit, hanem visszahúz. Az emberek jól szervezett, kommunisták által vezetett termelési aktivitása nekünk legjobb a szocialista nevelés szempontjából. Ennek persze nagyon sok összefüggése van. Olvastam az anyagban a 11. oldalon, hogy felmérés szerint a megyében az építőiparban minden lo. munkaóra kárbavész. Utalás történik arra, hogy ha a kárbavesző órák számát megszorozzuk a dolgozók számával, horribilis összeg, rengeteg erőforrás megy kárba. A gondolattal teljesen egyetértek. Azonban kétlem, hogy mindé. lo.óra megy veszendőbe. Sz egy enyhe feltárása a reális helyzet­nek. Ha pl. 8-at mondunk, még az is kevés. Ezt nem pesszimizmusból merem mondani. Nem az építőiparban, hanem "jól szervezett" nehézipari nagy válla­• latainknál végzett felmérés azt mutatja, hogy a 8 órás műszakból a veszteségidő 1,5-2 órát tesz ki. Ez nem az építőiparban, hanem &agy, gépipari vállalatoknál van igy. Nagyon érdekes megnézni, hogy miből adódnak a veszteségidők? Dorkó és Biró elvtársak hallották, az ideológiai konferencián el­hangzott olyan példa, hogy az ózdi Kohászati Müvekben végzett fel­mérés azt mutatta, hogy műszak után 5 perccel a dolgozók több mint fele elhagyta a gjárkaput. Ahhoh,hogy készek legyenek 5 perc alatt, ahhoz fél órával korábban abba kell hagyni a termelő munkát. De a felmérések azt mutatják, hogy a veszteségidőknek nagyobbik része a munka rossz megszervezéséből adódik és nem a dolgozó ember bűnéből, fegyelmezetlenkedésből, lazaságokból. Ebből az következik, hogy mindenkinek meg kell tenni a magáét. A gazdasági embereknek^ műszakiaknak, vezetőknek jól kell tudni, hogy az ideológiai munka­sok, kommunisták hiába prédikálnak a munkafegyelemről,,5a ők a szer­vezett, folyamatos munka feltétleit nem teremtik meg. És ahhoz, hogy a szervezett, folyamatos munka meglegyen, ahhoz persze a kom­munistáknak a maguk nevelő munkájából nagyon sokat hozzá kell tenni. • ' — - i 1., Heves negyei Levéltár

Next

/
Thumbnails
Contents