MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Pártbizottságának ülései (22.2.) 1956. november 28. - 1960. november 30.
1. doboz 1956. 11. 28. – 1960. 11. 30. - 22. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1960. október 25. - Oldalszámok - 22. őe. 33. o.
- 16/a Az üzem rekonstrukciója megkésett, majd október közepén már tudott teljes kapacitással dolgozni azonban akkor mivel az átvételt lelassi tották, csak 1-2 napra volt feldolgozandó répájuk és azért, hogy a gyár ne álljon le olyan helyekről is ahonnan vonattal lehetett volna szállitani teherautókkal szállították éjjel - nappal a répát, csakhogy az üzem ne álljon le. Ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az üzenek az önköltsége drágább, amit helyes előrelátással ki lehetett volna küszöbölni. A munkafegyelem megszilárdítását illetően csak azt szeretném Megjegyezni, hogy pl. Hort községben ahol összehívtuk az ország egyéb területeiről haza szivárgott dinnyéseket, de tsz. tagokat és elbeezélgettunk velük, hogy a betakarításban elmaradt sz-ükben dolgozzanak a betakaritás gyors végrehajtása érdekében. Egyesek olyan kijelentést tettek, hogy ők nem végzik a betakarítási munkát, hanem elmennek a cukorgyárba voldozni, mert ott kevesebbet kell dolgozni, Véleményem • szerint a kukoricatörés, a szárváság könnyebb munka, mint a cukorgyá: ban a répát hányni, ezért ott is körül kell nézni, hogy ezek az emberek akik az üzemben helyezkednek el, vajon nem-e más becsületes jő; dolgozó munkás rosására tétlenkedik, és megkeresi a havi 12oo-14oo Ft-ot. - csak azért mert ott könnyebb, vagy mások dolgoznak helyette áz állammal szembeni kötelezettséget illetően: vannak egyes termelőszövetkezeteink ahol az állammal szembeni kötelezettség teljesítését igy az adó ganona, cééplőrész, kölcsön visszafizetést elhanyagolják, ill. nem akarják teljesíteni azért, hogy tagjaiknak nagyobb részesedést tudjanak osztani. Sajnos nem egy olyan tsz. van, melynek az elnöke állami támogatással került a tsz-ek élére. Ezeknek az embereknél tudomásul kell venniük, de minden tsz-nek is, ho^y elsődleges feladatuk az állammal szembeni kötelezettség teljesitése, itt gondolok a szerződéses tervek teljesítésére is, mert ez is árualapot jelent a népgazdaság részére. A Borka elvtárs foglalkozott az állattenyésztés helyzetével és kiemelte a sertéstenyésztés fejlesztésének fontossságát, A megye ezen •a téren jelentős előrehaladást tett. Még a tavasz folyamán a megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatai alapján a megyénk területén sikerült társadalmi üggyé tenni a sertéstenyésztés fejlesztését. Különösen előrehaladást értünk el a termelőszövetkezetekben az anyakoca tervek teljesítésében. Feladatunk továbbra is az, hogy ezen a téren elért eredményeinket fokozzuk és biztos árualapot tudjunk teremteni a népgazdaság számára. A legfontosabb feladatunk ezen a téren ma az, hogy a megye területén valamennyi teayészérett kocasüldő, valamint koca december l-ig Öefedeztetésre kerüljön, hogy ennek szaporulatát termelőszövetkezeteink a jövtf évi terveikbe be tudják állítani. Nehezebb feladat a szarvasmarha tenyésztés fejlesztése, különösen a hizlalás! terveknek a teljéiét ése, mert az egyéniektől felvásárlandó hizlalás! alapanyag az átszervezés következetében igen leszűkült. A jövőben a közös gazda~ ságok szaporulatára és a háztáji gazdaságokra kell támaszkodnunk, éppen ezért fő törekvésünk, hogy mind a termelőszövetkezetekben, háztáji gazdaságokban és egyénieknél a szaporulati mutatót emeljük és minden teénysztésre alkalmas nőivarú állatot befedeztessünk. Végezetül az Őszi betakaritás! szántási és vetési munkákról kivánok egy pár szót mondani. Az őszi betakarítási szántási, és vetési munkákban igen súlyos a lemaradás. A lemaradásnak egyik oka az ez évi rendkivüli szeszélyes időjárás, melynek következetében a kukoricának ! HeroflMgpn I I cuóltí, I
