MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1988. április. 28.

742. ő. e. (41. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1988. IV. 28. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; tájékoztató a Csepel Autógyár 3. sz. Gyárában kialakult helyzetről; pártból való törlés; javaslat Szuromi Jánosnak az MSZMP Eger Városi Bizottsága Gazdaságpolitikai Csoportjába politikai munkatárssá történő kinevezésére; javaslat pártalapszervezet titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Gacsal János); javaslat a városi pártbizottság politikai munkatársa felmentésével kapcsolatos állásfoglalásra (Szalay Attila); javaslat pártalapszervezet titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Czövek Pálné). - 2. Jelentés a termelőegységek munkájának év eleji tapasztalatairól, különös tekintettel az új szabályozás érvényesülésére. Javaslat a pártszervezetek ez irányú feladataira. - 3. Tájékoztató a IX. Országos Úttörővezetői Konferencia határozatainak időarányos végrehajtásáról. - 4. Tájékoztató az 1985. évi városi pártértekezlet óta eltelt időszak fejlesztési, és beruházási eredményeinkről. - 5. Javaslat a városi pártbizottság 1987. december 11-én elfogadott hatásköri listájának módosítására. - 6. Különfélék.

Az óv eleji változások harmadik nagy területe a bérek bruttósí tása volt, ami az SZ3A bevezetésével vált szükségessé. Az ezzel kapcsolatos feladatokat január 15-ig a gazdálkodó szervezetek elvégezték. A szakszervezeti fórumokkal egyeztetve a kollektiv szer ződések módositására is sor került, a dolgozók tájékoztatása rend ben megtörtént. A gyakorlati munka során a legtöbb dilemma azokon a területeken volt, ahol a kereset több elemből áll /különböző pótlékok/. Az SZOA progresszivitása miatt az egyes keresetelemek reálértéke ugyanis egymástól is változik. A vállalatok többsége törzsbóresitette a pótlékok jelentős részét. Ennek eredménye, hogy a bérrendszerek átalakítása során megnőtt a törzsbér aránya az összes béren belül. /Bányászat, épitőipar, gépipar/ Az igazsághoz tartozik, hogy a megszüntetett pótlékok jelentős része formális bérkiegészítés volt. A továbbra is fennmaradó pótlékok közül a két legjellemzőbb a túlórapótlék ós a műszakpótlék. Ezek százalékos mértékét ugyan emelték a vállalatok, de mivel az eltérő keresetű dolgozók eltérő nettó pótlékot kapnak, ösztönző erejük csökkent. Erre a kérdésre és általában a bruttósitás tapasztalataira szinte valamennyi gazdasági egységnél tervezik, hogy a félév eltelte után visszatérnek, ós a szükséges korrekciókat elvégzik. A bérek bruttósításával az élőmunka költségei, ágazatonkénti differenciáltsággal 7-20 %-os mértékben nőttek. /A kisebb értékek a könnyűiparra, a magasabb az épitőiparra és bányászatra a jellemzőek./ Az SZOA előlegek levonása rendben megtörténik, természetesen ennek végzése is növelte az adminisztrációs munkát. A január 1-én bevezetett, az előzőekben jellemzett szabályozók összegzett hatásaként a vállalatok, szövetkezetek nyereségének volumene csökken. A csökkenés mértéke 30-60 %. Jellemzőként néhány példa az 1988. év tervezett nyereségére az 1987. évi realizált nyereség %-ában: Finomszerelvónygyár 40 %, Mátravidéki Fémmüvek 37 %, Hm-i Finommechanikai Vállalat 52 %, KAEV 10.sz. Gyára 30 %, VILATI 33 %, HÁÉV 35 %, HTÉV 30 %, Épitő- és Karbantartó Szövetkezet 66 %, Agria ZC %, Cipőipari Szövetkezet 30 %, Sütőipari Vállalat 58 %, Parádi Üveggyár csak 13 %!/ A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nyereségének tömege átlagoson a múlt évinek a 77 %éra csökken.