MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1988. április. 28.

742. ő. e. (41. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1988. IV. 28. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; tájékoztató a Csepel Autógyár 3. sz. Gyárában kialakult helyzetről; pártból való törlés; javaslat Szuromi Jánosnak az MSZMP Eger Városi Bizottsága Gazdaságpolitikai Csoportjába politikai munkatárssá történő kinevezésére; javaslat pártalapszervezet titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Gacsal János); javaslat a városi pártbizottság politikai munkatársa felmentésével kapcsolatos állásfoglalásra (Szalay Attila); javaslat pártalapszervezet titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Czövek Pálné). - 2. Jelentés a termelőegységek munkájának év eleji tapasztalatairól, különös tekintettel az új szabályozás érvényesülésére. Javaslat a pártszervezetek ez irányú feladataira. - 3. Tájékoztató a IX. Országos Úttörővezetői Konferencia határozatainak időarányos végrehajtásáról. - 4. Tájékoztató az 1985. évi városi pártértekezlet óta eltelt időszak fejlesztési, és beruházási eredményeinkről. - 5. Javaslat a városi pártbizottság 1987. december 11-én elfogadott hatásköri listájának módosítására. - 6. Különfélék.

A tőkés exportiának jelentős fokozásával a Borkombinát nyeresége a fenti tendenciákkal ellentétben 32 %-kal nő, a tervek szerint. A nyereség tömegének csökkenése ellenére az új vállalati jövedelemszabályozás a gazdálkodó egységeknél maradó, szabad rendelkezésű adózott eredmény tömegét nem, vagy csak kismértékben csökkenti. A szabályozás szerint lehetőség van a vállalatnál maradó nyereségtömeg növekedésére is, de ennek érdekében az egységek hatékony lépéseket - pl.termékszerkezet korszerűsítés - még nem tettek. Felmérésünk alapján az adóreform bevezetésének és az árrendszer módosításának hatásaként veszteséges gazdálkodással nem számolnak a vállalatok. Az elmúlt évhez hasonlitva kedvezőbb helyzetbe kerül a Borkombinát és az ópitőipari kisszövetkezetek, az épitőanyagiparnál a téglagyárak és a Cementgyár. Nem változik a jövedelmezőségi helyzete a bútorgyáraknak, a többi élelmiszeripari egységeknek és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Kismértékben romlik a helyzete a gépipari, épitőipari egységeknek, a Parádi Üveggyárnak, és a konfekcióipari szövetkezeteknek. Ezek a prognózisok - amelyeket kissé óvatosnak minősitünk - természetesen az év során és a következő években - változhatnak annak függvényében, hogy a vállalatok alkalmazkodása - elsősorban a termékszerkezet korszerűsítése révén - milyen hatékonyságú lesz. A januárban bevezetett változások jelentős hatást gyakorolnak a vállalati pénzügyi gazdálkodásra is. Az elmúlt három hónap tapasztalata, hogy a gazdálkodás folyamatos vitelét sokkal feszesebb pénzügyi feltételek között kell biztosítani, és több gondot okoz a likviditás fenntartása. Ennek főbb okozói: - a bérbruttósitás, a megnövekedett társadalombiztosítási járulék, az általános forgalmi adó és az áremelkedések növelik a pénzszükségletet, - ezzel szemben az infláció fékezését célzó monetáris politika megköveteli a hitelek szükitését, ezen belül is elsősorban a termelést finanszírozó hitelek összegének csökkentését.