MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1987. december. 9.

736. ő. e. (40. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. XII. 9. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre (Lájer András, Kállay Lajos, Csorba István, Németh István, Kristóf János, Kovács Károly, Kovács Károlyné, Gál András, Marosi Csaba, Gergely Miklós, Németh Tamás); javaslat pártalapszervezet létrehozására (Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola, Szilágyi Erzsébet Gimnázium); javaslat pártalapszervezet irányítás alá vételére (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Heves Megyei Igazgatósága); javaslat az MSZMP Eger Városi Kereskedelmi Ágazati Bizottsága titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Együd Lászlóné) - 2. Jelentés a termelőszövetkezetek szőlőtermelő ágazati gazdálkodásáról, az egri történelmi borvidék szőlő- és bortermelő fejlesztési lehetőségeiről. - 3. Tájékoztató az 1988. évi tanácsi tervező munka megváltozott feltételeiről Eger Város Tanácsánál és közigazgatási területünk községi tanácsainál. - 4. Jelentés az 1987. évi gazdaságpolitikai célkitűzések várható teljesítéséről, javaslat az 1988. évi feladatokra.

A korábbi évek árvitái, a szerződéses fegyelem lazulása, nagati­van hatottak a Borkombinát ós a termelőszövetkezetek kapcsolatá­ra, közös együttműködésére. Az 1986-87. évi felvásárlások már uj szerződések, áregyeztetések, átlagár biztositás alapján történtek. Az elmúlt két évben a fel­vásárlás /átadás-átvétel/zavartalan volt. A külön értékesítési csatornák hátrányosan hatnak a történelmi borvidék minőségi boraira nézve, a borexportra. Az ostorosi ós egerszalóki termelőszövetkezet a HUNGAROVIN-nek kötelezető le magát, igy a történelmi borvidékről jelentős mennyi­ségű termés áramlik ki, és kerül feldolgozásra. A termelőszövetkezetek az elmúlt években szőlőfeldolgozó és a bortároló kapacitásukat növelték /4 sz. táblázat/, amely bizo­nyos önállósodási törekvéseket is jelent, a korábbi években je­lentkezett tárolási gondok megoldása mellett. A jövedelmezőbb szőlőtermeléshez és a meglévő borgazdasági kapaci­tások optimális szintű kihasználásához lo tonnát meghaladó hektá­ronkénti termést kell produkálni tartósan, jó minőségben. Erre a jelenlegi helyzetben nem minden termelőszövetkezet képes. A szőlő­termelés eredményességének alsó határa üzemenként ós évenként vál­tozó, függ az ágazatot terhelő költségektől, a termelt szőlőfaj­táktól, a minőségtől, de átlagosan 4,5-5 to/ha körülire becsül­hető. Igy fordulhatott elő, hogy egy kedvezőtlen, alacsony ter­méshozamu év után a termelőszövetkezet összeredménye veszteséget, kedvező évjárat és jó terméshozam esetén pedig magas nyereséget mutatott, /pl. Eger, Ostoros, Verpelét./ A termelőszövetkezetek a VII. ötéves tervben 554 ha szőlő kivan­nak telepiteni /3 sz. táblázat/. Korszerű és versenyképes szőlő­termelés csak nagyértékü beruházással valósitható meg, / 3oo ezer Ft/ha feletti beruházási költség/, melyet a szőlős termelőszövet­kezetek többségének jelenlegi pénzügyi helyzete - dotáció nélkül ­nem birna el. Az Egri Szőlőtermesztési és Borgazdasági Rendszer l98o. január 1­el alakult, a Borkombinát gesztorságával.

Next

/
Thumbnails
Contents