MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1987. december. 9.

736. ő. e. (40. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. XII. 9. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre (Lájer András, Kállay Lajos, Csorba István, Németh István, Kristóf János, Kovács Károly, Kovács Károlyné, Gál András, Marosi Csaba, Gergely Miklós, Németh Tamás); javaslat pártalapszervezet létrehozására (Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola, Szilágyi Erzsébet Gimnázium); javaslat pártalapszervezet irányítás alá vételére (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Heves Megyei Igazgatósága); javaslat az MSZMP Eger Városi Kereskedelmi Ágazati Bizottsága titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Együd Lászlóné) - 2. Jelentés a termelőszövetkezetek szőlőtermelő ágazati gazdálkodásáról, az egri történelmi borvidék szőlő- és bortermelő fejlesztési lehetőségeiről. - 3. Tájékoztató az 1988. évi tanácsi tervező munka megváltozott feltételeiről Eger Város Tanácsánál és közigazgatási területünk községi tanácsainál. - 4. Jelentés az 1987. évi gazdaságpolitikai célkitűzések várható teljesítéséről, javaslat az 1988. évi feladatokra.

Az integrációba 26 nagyüzemi gazdaság 6 959 ha területtel lépett be. Alapvető célja volt a szőlő és bor ágazat egységes, a gazdaságpolitikai célokkal összhangban álló fejlesztése, összefogása, irányítása, működési területén. A termelési rendszer feladatai közé tartoztak: komplex szaktanácsadás, részletes termesztés-technológiai útmutatás, tervdokumentációk készítése, szaporítóanyag biztosítása, az üzemi növényvédelem korszerűsítése, szakemberek továbbképzésének elősegítése. Az ágazat hatékony fejlesztése összességében elmaradt az eredeti célkitűzésektől és kívánalmaktól. Érdekellentétek és feszültségek kerültek felszínre különösen 1984. ós 1985-ös gazdasági években, a Kombinát és a partner gazdaságok között. A rendszer működési eredménytelenségéhez hozzájárult, hogy ebben az időszakban a szőlő-ós borágazatot jelentős elemi károk sújtották, melynek hatása egyébként érződik a VII. ötéves terv időszakában is. A szemléletek és az érdekek már l98o-ban, a módosított integrációs gyakorlat kezdetén sem voltak egységesek. A rendszergazda monopólisztikus törekvései, a partnerekkel szembeni nyíltság, a kölcsönös együttműködés valós szándékának hiánya oda vezettek, hogy a fejlesztésre képes partnerek /Ostoros, Egerszalók/ az előnytelen függőség mérséklésére törekedtek a rendszergazdával szemben. Feldolgozó kapacitást alakítottak ki, bővítették a tárolótereiket. Ezzel megkönnyítették a szüreti munkák szervezhetőségét, szállítási , átadási gondok megszűntek, csökkent a kiszolgáltatottságuk árkérdésekben is. Mindezek következtében a termelési rendszer tevékenysége az 1985ös évben megszűnt. A partneri kapcsolatok erősítése, érdekek egyeztetése céljából az elmúlt két évben kezdeményező lépések történtek. Az Egri Városi Pártbizottság 1986. június 3o-án Gazdaság-és Szövetkezetpolitikai Munkabizottsági ülésen egy asztalhoz ültette a történelmi borvidékünkön működő termelőszövetkezetek vezetőit, az EGERVIN gazdasági és szakvezetőit, ütköztette a véleményeket, feltárta az ok, okozati összefüggéseket.