MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1987. december. 9.

736. ő. e. (40. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. XII. 9. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre (Lájer András, Kállay Lajos, Csorba István, Németh István, Kristóf János, Kovács Károly, Kovács Károlyné, Gál András, Marosi Csaba, Gergely Miklós, Németh Tamás); javaslat pártalapszervezet létrehozására (Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola, Szilágyi Erzsébet Gimnázium); javaslat pártalapszervezet irányítás alá vételére (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Heves Megyei Igazgatósága); javaslat az MSZMP Eger Városi Kereskedelmi Ágazati Bizottsága titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Együd Lászlóné) - 2. Jelentés a termelőszövetkezetek szőlőtermelő ágazati gazdálkodásáról, az egri történelmi borvidék szőlő- és bortermelő fejlesztési lehetőségeiről. - 3. Tájékoztató az 1988. évi tanácsi tervező munka megváltozott feltételeiről Eger Város Tanácsánál és közigazgatási területünk községi tanácsainál. - 4. Jelentés az 1987. évi gazdaságpolitikai célkitűzések várható teljesítéséről, javaslat az 1988. évi feladatokra.

Az 1985. évi terméskiesést tovább fokozta az 1985. tavaszán jelentkezett hideg és csapadékos időjárás, amely fajtáktól és fekvéstől függően különböző mérvű rügykárosodással ós gyenge termékenyüléssel járt. A szőlőmüvelés kézi-munkaerő igényes, gépesitós lehetősége igen behatárolt. Speciális szőlőmüvelő munkagépeket az ipar alig gyárt, külföldi gépek beszerzése valuta hiányában nehezen oldható meg. Továbbá a gépesités fokozása anyagi lehetőségek és a jelenlegi fajták és művelési formák mellett korlátozott. Az üzemek a kézi-munkaerő hiányát idegen munkaerő alkalmazásával, a szőlők részesmüvelésbe történő kiadásával, valamint haszonbérbe adásával igyekeznek megoldani, termelőszövetkezetenként változó eredménnyel. Sok esetben ez a munkák szakszerűtlen végzésével párosult /pl. metszés/, és ez a terméseredményekre is kihatott. Az aktiv termelőszövetkezeti tagság létszámának fokozatos csökkenése, a speciális szőlőmüvelő gépek hiánya, a gépesítettség behatároltsága, nagyban veszélyezteti a szőlőtermesztés jövőjét. így a legjárhatóbb útnak a személyi érdekeltséghez kötött szőlőtermelés fokozatos kibővítése látszik. /Pl. szakcsoportok számának növelése; a háztájiban müveit szőlők rekonstrukciója./ A termőüzemi szőlőterületekben a korábbi években is, de különösen az 1984/85. telén történt kifagyások következtében a tőkehiány igen nagymérvű.Ezek pótlásai- a fokozottabb kézimunka igény és igy a magasabb költségráfordítások miatt - csak részben történtek meg. Az ültetvények ápoltsága termelőszövetkezetenként változó, melyet a helyi adottságok, a szervezettség, a szakértelem, a technológiai fegyelem határol be. Termelőszövetkezeteink szőlőültetvényeinek állapota, ápoltásága, kondíciója - s igy termőképessége - általában alacsonyabb szintű, mint a Gyöngyös környéki mátraaljai üzemeké. Legnagyobb felvásárló területünkön az Egervin. A termelőszövetkezeteknek nagy gondot okozott, hogy a Borkombinát a szüret megkezdésekor tette meg felvásárlási árajánlatát.