MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. április. 6.

648. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. IV. 6. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat párttitkári funkcióból történő felmentésre (Együd Lászlóné, Centrum Áruház); javaslat párttitkári funkcióba történő megválasztásra Zölde Imre, Centrum Áruház); előterjesztés munkahelyi fegyelmi elindításához (dr. Gecse Ildikó); javasat vizsgálat lefolytatásához való hozzájárulásra. - 2. Jelentés az építőipari ágazat tevékenységéről, a minőség, a határidők, a kapacitás kihasználás tükrében. Javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató az 1983. évi tagdíjátsorolás tapasztalatairól. - 4. Tájékoztató egyes városi párthatározatok érvénytelenítésére.

Míg az^V. ötéves tervben éves viszonylatban a felújítás 25 % volt, a VI. ötéves terv ismert adatai alapján ez az arány változott, 1983ban 29 %-ot tesz^ki. Ez a #-os növekedés az áremelkedések és a szabadáras kategóriához tartozás miatt a korábbinál kisebb teljesitményt takar. A vállalatok éves tevékenységét a melléklet jól szemlélteti, átlagban évi 1 % növekedést mutatnak. A munka összetételénél jól érzékelhető, hogy az állami és tanácsi vállalatok a beruházási munkára, a szövetkezetek és kisszövetkezetek inkább a fenntartási munkákra való orientálódása, ami megegyezik az országos tendenciákkal. Az épitőipari vállalatok kapacitásukat - összefüggésben annak jellegével - majdnem teljes egészében a közéleti igények kötik le

. a lakossági célú arány évek óta nem növekedett az építőipari szövetkezeti szektor építési-szerelési munkáinál sem. Ezért történt meg, hogy a vállalatok olyan technológiát fejlesztettek ki, amivel biztositva látták a "tömegmegrendelés" teljesítését, gazdálkodásuk hatékonyságát. /HTÉV-PEVA; HAEV-házgyári és BVPR panel/ Ennek hatására alakult ki a belváros kivételével Eger város lakóépületeinek, uj lakónegyedeinek a technológiáktól befolyásolt, nem eléggé változatos hangulata. A technológia kiválasztását a szerelőjelleg, a kevés helyszíni élőmunka igénye határozta meg és ez olykor kizárólagosan megszabta az építtetők lehetőségeit aköltségek vonatkozásában éppúgy, mint az épületek formai megjelenésében. Egerben az utóbbi 10 évben csaknem teljes egészében panel, blokk és öntöttfal az atu lakások épültek vállalati kivitelezésbea. Mivel a tervidőszakban a kivitelező vállalataink kapacitását a közületi megrendelések nagy arányban lekötötték, nem alakult ki kényszerítő piaci helyzet. Emiatt nem vállalkozó jellegű a munka megszerzése. Rugalmasabb, az igérgekhez jobban igazodó vállalkozáspolitikára van szükség a lakossági és a vállalati érdek figyelembe vételével. A célcsoportos, állami megrendelés csökkenése a következő időszakban sem áll meg, a magánerős megrendelés növekedése miatt viszont az épitménystrukturában várható változás, ami a munkaösszetétel változáson keresztül kihatással lesz az épitőipari dolgozók összetételére is. A vállalatoknak gyorsabb reagálásra van szükség, célszerű az uj helyzetnek megfelelő koncepciót kialakitani. II. Az alkalmazott épitési mód a beruházások batáridejét és minőségét alapvetően befolyásolja, de függ a tervezéstől, az előkészítéstől, a vállalat belső szervezettségétől, szakmai, technológiai felkészültségétől, a megrendelő által kért es a be-szerezheiő anyagok minőségétől, a kapcsolódó létesítmények, közmüvek időben történő megépítésétől, stb. Még mindig jellemző, hogy azért késik az átadás, mert "korán kezdik' el a kivitelezést. A kivitelezőtől, aki a folyamat végén van, számonkérik a határidőt, de pl. a tervszallitás késedelme nem kerül a figye lem középpontjába, /az Almagyar-Merengő lakásépítés késésének egyik oka az ESZAKTERV- és a HTÉV késedelmes tervszállitása/