MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. május. 19.

625. ő. e. (30. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. V. 19. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztés (Czékmány Frigyes); javaslat funkcióban történő megerősítésre, illetve párttestületbe való behívásra és megválasztásra (dr. Varjú Vilmos); javaslat a városi pártbizottságba történő behívásra (Bereczki Bertalan); javaslat a városi pártbizottságba történő behívásra (Karácsony László); javaslat Rakusz Józsefnek az Eger városi pártbizottsági tagságból való felmentésre; javaslat Munka Érdemrend arany fokozat kormánykitüntetés adományozására (Vilcsek János). - 2. Jelentés a város középfokú oktatási intézményeiben folyó eszmei-politikai nevelőmunka tapasztalatairól.

2. Jelentés a város középfokú oktatási intézményeiben folyó eszmei-politikai nevelomunka tapasztalatairól. Pálfy István elvtárs megtette szóbeli kiegészítését. Szűcs Józsefné elvtársnő; 10 év telt el az oktatáspolitikai határozat megjelenése óta, irigykedve nézem a gazdasági beszámolókat, ahol a statisztikai kimutatások jól érzékeltetik az eredményeket. Ezt a tudatformáló munkát számszerüségében nem lehet mérni. Hiányolom a jelentés mellől a szempontrendszert, ami alapján ez készült. A közel 6.000 fiatal 1/3 része egri, de a fiatalok zöme az életét itt éli le, nem közömbös tehát, hogy hogyan élnek és a szabad idejüket hogyan töltik el, mit tesznek és mit tehetnek. Ez a korosztály nagyon kritikus és önkritikus is. A középiskolás fiatalsággal .közel 500 pedagógus foglalkozik. A pedagógusok zöme becsületesen dolgozik és az oktatáspolitikai határozatot igyekszik megvalósítani. A párttagok aránya 25 $-os, városi szinten jónak tartom, érdekesebb lenne, ha megvizsgálnánk intézményenként is, itt már aránytalanabb lenne a megoszlás, ezt a 25 #-ot kellene általánossá tenni. A jelentés megállapításaival összességében egyetértek, megalapozottak és igazak, de tul általánosak, ami ahhoz vezethet, hogy a konkrét dolgokat eltakarja. Ugy tűnik, mintha problémamentes lenne ez a munka. Az 1972-es oktatáspolitikai határozat célkitűzése azt volt, hogy a középiskolát emelkedő szintre kell hozni. Ebben a városban sem értünk el eredményt. A 3 különböző középiskolai intézményben vannak különbségek. Az oktatási reform bevezetése évek óta a középfokot érinti, hullámzó dömpinggel árasztja el a pedagógusokat, ami olyan hatást váltott ki, hogy nem volt nyugodt légkör a tantestületekben. A szülők bekapcsolása sem volt kedvező és alaptalan vádak értéke a pedagógusokat. Például a "0"-dik óra bevezetése, nem a tanár egyéni kedvtellése. Kapkodás volt a minisztérium részéről a történelem érettségi eltörlése, az osztályzások eltörlése, a magyar tankönyv használhatóságával kapcsolatos vita.Olyan ellentmondás is van a jelenlegi közoktatási rendszerben, hogy nevelő iskolákat kell megvalósítani, a felsőfokú intézményekben harc folyik a pontszerzésért, ebből következik, hogy az igényes tanár ki van téve annak, hogy leszállitja a mércét. Középiskolai tanulmányi versenyen indulni tanár és tanulót egyformán túlterhel. Az átlagosnál fáradtabbak a pedagógusok év végére. Az oktatnó-nevelő munkában nem volna szabad jelentkezni, hogy párttag, vagy párton kivüli a tanár, mert az oktatás elkötelezettséget, hivatást jelent. A mai fiatalok érdeklődőbbek és tájékozottak, a felvetett problémájukat őszintén hozzák és elvárják, hogy megnyugtató választ kapjanak. Ahhoz, hogy a pedagógus naprakész felkészültséggel rendelkezzen biztositani kell a megfelelő napilapokat, amelyeket költségvetési okok miatt nem kapunk meg, szakfolyóiratok járnak, de napi lapok nem.