MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. március. 24.

621. ő. e. (30. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. III. 24. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Jakab János); javaslat a TIT Eger városi elnökének megválasztásával kapcsolatos állásfoglalásra (dr. Komáry Endre felmentése, dr. Ludányi István megválasztása); előterjesztés gazdasági fegyelmi vizsgálat kezdeményezésére (Vass Péter, az Egri Tejüzem üzemigazgatója ellen); javaslat alapszervezeti párttitkári funkcióból való felmentéssel kapcsolatos állásfoglalásra (Leskó József, ÁFÉSZ); javaslat pártvizsgálat lefolytatására a Téglagyár Egri Üzeménél. - 2. Jelentés a szakmunkásképző és szakközépiskolai tanulók munkára nevelése tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés a nők és fiatalok között végzett párttaggá nevelő és tagfelvételi munkáról az AGRIA Bútorgyárban.

- k A vállalatok általában évi két alkalommal szerveznek szülői értekezletet. Évközi kapcsolattartásra, kapcsolatteremtésre a szülői ház, iskola irányába osak ott kerül sor, ahol a tanulóképzéssel kiemelt feladatként megbízott szakoktató, tanműhelyvezető, tanulófelelős működik. Más munkáltatók a nem mellőzhető tanulói ügyek •setében keresnek szükségkapcsolatot, /szerződéskötés, fegyelmi/ A tanműhelyben foglalkoztatott tanulók /l.sz. melléklet/ irányított, szervezett, számonkért és ellenőrzött oktatói munka nyomán fizikailag, psziohikailag kemény ipari munkavégzésre készülnek

. Pontosan körülhatárolt köve telménysornak kötelesek eleget tenni és a követelmények teljesítése értelmét és értékét is megismerik. Nagy többségük szakmáját megszeretve kerül ki a tanműhelyből. Kikerülve a tanműhelyből a teljesítményben és a munka intenzitáséban a tanulók közel egyharmadánál visszaesés tapasztalható. Az okok: kevés és egyoldalú feladatokat kapnak; kevés a biztatás, elismerés; a rossz példák testközelbe kerülnek. A tanulókkal kapcsolatos nevelési célok, feladatok a nagyobb válla latok vonatkozásában a szakmunkásképző intézetekkel kötött bázis vállalati szerződésekben konkretizálódnak, amelyeket évenként közösen felülvizsgálnak, A vállalati vezetés a tanulók munkához való viszonyát oly módon próbálja szerzetten alakitani, hogy szooialista brigádba osztja be a tanulókat, a szakszervezeti bizottságok, vállalati KISZ-szerveze tek munkaterv alapján rendszeresen foglalkoznak a tanulóképzés kér déseivel. /pl. tanulói szocialista brigádok tagjai a 3. év végére beépülnek a felnőtt szooialista brigádokba. Az iskolai tanműhelyből kikerülő tanulók munkához való viszonyáról alapképzettségéről a vállalati vélemények megoszlanak. Megfelelőnek tartja azt a VOLÁN, többségének jónak a HÁÉV, önállóságot, biztonságot hiányol a Csepel Autógyár. A munkafegyelmet az üzembe kikerülés után fokozatosan javulónak látja a MEZŐGÉP. A szülőkkel fenntartott vállalati kaposolat formái széles skálán mozognak az alkalomszerűségtől a rendszeres szülői értekezletekig. A tartalmi munka - általában a bázisvállala tokát kivéve - sok kívánnivalót hagy maga után. Az esetek többségében nem a nevelési kérdésekkel, hanem adminisztratív jellegű témákkal foglalkoznak, A vendéglátóipari- és mezőgazdasági szakközépiskolák tanulóinak gyakorlati képzése bizonyos szempontból eltér az ipari képzési for mától, a gyakorlatra biztosított óraszám már első évtől váltakozva tanműhely és vállalati /üzleti/ munkahely között kerül beosztásra. Egybehangzó vélemény, hogy a munkához való pozitív viszony kialaki tásában az iskolai elméleti és gyakorlati munka játssza a fő szerepet. Az üzemi gyakorlatban jelen vannak a negativ tényezők, de a pozitív hatásokat tartják meghatározónak.